Gazdaság
A szerbiai bankok nem ismerik a válság fogalmát: 865 millió eurót kerestek, főként a kamatokon
Betűméret:             

A szerbiai bankok bevétele tavaly 742,4 millió euró volt, majdnem kétszer annyi, mint egy évvel korábban, az idei év első kilenc hónapjában pedig már ezt a profitot is meghaladták, írja a Danas.

A negyedéves pénzügyi jelentések szerint a Szerbiában működő 20 bank az idei év első kilenc hónapjában 865 millió euró bevételre tett szert.

A lap szerint a kamatok emelkedésével rendkívül jövedelmező üzletté vált a banki tevékenység, főként ha a korábbi időszakkal hasonlítjuk össze az adatokat, amikor a kamatok történelmi mélyponton voltak.

2022 elején a bankközi kamat, vagyis az Euribor 0,5 százalékos mínuszban volt, ma pedig – akárcsak a globális pénzügyi válság idején – 4 százalék felett áll.

A bankok legfontosabb bevételi forrása idén a kamat. A kamatból származó nettó bevétel a teljes szektorban, januártól szeptember végéig, több mint 1,4 milliárd eurót tett ki.

A juttatásokból és kezelési költségekből származó nettó bevétel szintén jelentős, összege 488 millió euró.

A legnagyobb bank 2023-ban, a három negyedév után a Banca Intesa, melynek aktívája 7,3 milliárd eurót tesz ki, a piaci részesedése pedig 14,97 százalék.

A második helyen áll az OTP bank, amely Szerbiában a Société Générale és a Vajdasági Bank összeolvadásával jött létre, és amelynek aktívája 6,75 milliárd eurót tesz ki, 13,87 százalékos piaci részesedéssel.

Noha technikailag továbbra is két különálló bankról van szó, az AIK és az Eurobank Direktna, melyet Miodrag Kostić banki csoportosulása vett át, együttesen a harmadik helyre került 6,6 milliárd eurós aktívával, ami a piaci részesedés 13,6 százalékát teszi ki. Ez egyébként az első alkalom a második világháború óta, hogy egy szerbiai magánbank a piac legnagyobb bankjai közé került, közölte a Danas.

A negyedik helyen az osztrák Raiffeisen Bank áll, az ötödik legnagyobb bank az UniCredit, míg a hatodik az NLB Komercijalna banka.

Ez a hat bank ellenőrzi a szerbiai bankszektor eszközeinek közel 75 százalékát.

Ha nem az aktívát, vagyis a befektetett és a forgó eszközök mérlegét nézzük, hanem a profitot, akkor a Raiffeisen áll az első helyen, 143,3 millió eurós nyereséggel. A második az Intesa 131,3 millióval, a harmadik pedig az UniCredit 122 millió euróval.

Az egyetlen bank, amely ebben az időszakban veszteségesen működött, az a piac legkisebb bankja, vagyis a Mirabank volt, amelynek 515 ezer eurós vesztesége volt. Ennek a banknak tavaly 4,5 millió euró volt a vesztesége az első kilenc hónapban, miközben a többi bank „fürdött a pénzben”.

A bankszektor idei, egymilliárd eurós nyereségét úgy tűnik, csak a Szerb Nemzeti Bank (NBS) intézkedései tudják megakadályozni. Az NBS szeptemberben korlátozta az euróhoz kötött lakáshitelek kamatait, és szinte egyidejűleg megemelte a bankok kötelező tartalékát, írja a Danas.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások
Cinike
2023. DECEMBER 7. [ 13:15 ]

Annyit fűznék hozzá, ahogy a címben is fogalmaztak, a bankok nem ismerik a válság fogalmát. Pénzügyi válság közepette, emelkedik az Euribor, a bank bevétele pedig nem mutat esést, sőt mi több rekordot döntött! Igenis, nehéz a mai fiataloknak otthont teremteni! Sok 30 feletti fiatal él a szüleivel! Sokaknak emelkedett tetemes összegre a törlesztőrészlete az 1 elmúlt évben! Szégyen és gyalázat, hogy "profitorientáltság" címén a bőrt is képesek lennének


Béla
2023. DECEMBER 6. [ 20:33 ]

Érdekes,minden bajunkért hajlamosak vagyunk a bankokat okolni,vegyük már észre,azok is csak olyan profitorijentált intézmények,mint bármely pl. öntöde,autógyár,iparos,pék,stb.


Cinike
2023. DECEMBER 6. [ 12:42 ]

2022 elején a bankközi kamat, vagyis az Euribor 0,5 százalékos mínuszban volt, ma pedig – akárcsak a globális pénzügyi válság idején – 4 százalék felett áll. A bankok, pontosabban azok vezetői, csak is az érdek fogalmát ismerik. Az önös érdekét, más rovására. Hallatlan dolog ilyen helyzetben pénzügyi válságról beszélni. Kedves Olvasók, morális válságban élünk! Mondjuk ki már végérvényesen.


A januári, 14,8 százalékos nyugdíjemelést követően a minimálnyugdíj Szerbiában 23.684 dinár és mintegy 138 ezer nyugdíjas kap ennyit. A legalacsonyabb földművesnyugdíjat, 19.600 dinárt megközelítőleg 96 ezer nyugdíjas kapja. A minimálnyugdíjnál is kevesebb a havi bevétele több mint 205 ezer időskorúnak. Az...
2024. FEBRUÁR 20.
[ 17:08 ]
Az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztérium 1,4 milliárd dinár összértékű pályázatot hirdetett meg városok és önkormányzatok infrastrukturális fejlesztésére – közölte hétfőn Goran Vesić építésügyi miniszter. A projektumra minden helyi önkormányzat pályázhat, szemben a tavalyi évvel,...
2024. FEBRUÁR 19.
[ 17:31 ]
Januárban a fogyasztói árak átlagosan 6,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat Szerbiában, jelentette hétfőn a Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS). Az évközi infláció az elmúlt év végén 7,6 százalékos volt, majd januárban tovább csökkent 6,4 százalékra. Az élelmiszerek ára 12 hónap alatt 7,1...
2024. FEBRUÁR 19.
[ 15:55 ]
Beolvasás folyamatban