Ma van az utolsó napja a kereskedelmi láncok bojkottjának Szerbiában, a fogyasztóvédelmi szervezetek és polgárok ugyanis ötnapos bojkottra szólítottak fel, miután az öt nagy kereskedelmi lánc elleni egynapos tiltakozás nem hozott eredményt.

Dejan Gavrilović, az Efektiva egyesület képviselője az RTS műsorában elmondta: az egynapos bojkottnak 4,5 millió eurós hatása volt, ennyivel csökkent a szupermarketek bevétele, de a kereskedelmi láncok nem a várt módon reagáltak, hanem azonnal megemelték az árakat.

Dragovan Milićević közgazdász szerint a bojkottnak korlátozott hatása van, mivel az árakat nemcsak a szupermarketek határozzák meg, hanem a gyártók és a forgalmazók is. Anica Telesković, az RTS újságírója pedig arra mutatott rá, hogy a fogyasztóknak – mint sok más esetben – most sincs sok választási lehetőségük.

A bojkottot a magas árak miatt hirdették meg, hasonló kezdeményezések történtek a régióban is, például Horvátországban, Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában és Észak-Macedóniában is.

Az egynapos bojkottról és annak eredményéről

Gavrilović szerint az egynapos bojkottnak az volt az eredménye, hogy 21,5%-kal kevesebb vásárlást regisztráltak, és a forgalom 37%-kal csökkent.

„Ez mintegy 4,5 millió eurós bevételkiesést jelentett a bojkott előtti péntekhez képest. Bár ez nem kis összeg, a boltok azonnal árat emeltek, ezért döntöttünk úgy, hogy ötnapos bojkottot hirdetünk” – mondta Gavrilović.

Hozzátette, hogy nehéz pontos követeléseket megfogalmazni, mert nincs átlátható információ a szupermarketek haszonkulcsairól és üzleti stratégiáiról. A szakértő azt tanácsolta a fogyasztóknak, hogy ne vásároljanak be előre a bojkott előtt, később pedig visszatérjenek ugyanazokba az üzletekbe, hanem próbáljanak alternatív beszerzési forrásokat találni.

A bojkott hatékonysága és az árképzés összetettsége

Milićević szerint a bojkott nem teljesen elhibázott lépés, de nem is jelenthet teljes megoldás, mert az árakat nem kizárólag a kereskedelmi láncok határozzák meg.

„Az árakat a gyártók, a forgalmazók és a nagy kereskedelmi láncok együttesen alakítják. Egyes boltok haszonkulcsa 20%, míg másoké 42%, de mégis, az árak között nincs jelentős eltérés” – magyarázta a közgazdász.

Úgy véli, a probléma inkább a nagy rendszerek tárgyalási erejéből fakad, amelyek a beszállítókkal szemben kedvezőbb feltételeket tudnak kialkudni.

„Ez egy összetett, rendszerszintű kérdés. De valahol el kell kezdeni a változtatást. Ha nincs kereslet, az árak és a haszonkulcsok is csökkennek” – tette hozzá.

Miért drágábbak egyes termékek Szerbiában?

Egy ismert márkájú 270 grammos csokoládé ára Szerbiában a legmagasabb: 790 dinár (kb. 6,7 euró), míg Montenegróban 3,89 euró, Horvátországban 6 euró, Franciaországban 3,49 euró, Németországban pedig 4,22 euró.

Milićević szerint ebben több tényező is szerepet játszik.

„Ne felejtsük el, hogy az euró árfolyama mesterségesen van alacsonyan tartva, 117 dináron, a rejtett infláció pedig 2018 óta 40%-os” – magyarázta.

A nagy rendszerek dominanciája szintén befolyásoló tényező. A nagykereskedők erős alkupozícióban vannak, és a márkák hatalmas összegeket költenek marketingre, ami befolyásolja a fogyasztói szokásokat.

Gavrilović rámutatott, hogy egyes termékek ára a nagy szupermarketekben magas, de kisebb boltokban akár feleannyiért is beszerezhetők.

„A nagy láncok fenntartják a magas árakat, majd időnként 50%-os kedvezményt hirdetnek, de még így is 450 dinárért adják a csokoládét. Az emberek pedig azt hiszik, hogy ez egy hatalmas akció, és többet vásárolnak” – mondta Gavrilović.

Gavrilović szerint a bojkott végső célja az, hogy a nagy kereskedelmi láncokat árcsökkentésre kényszerítse, amelyet a kisebb boltok is követnének, írja az RTS.

Milićević végül rámutatott, hogy a probléma mélyebb, és az alacsonyabb árak eléréséhez strukturális változásokra van szükség, például a hazai mezőgazdasági termelés megerősítésére és a piaci verseny tisztességesebb feltételeinek megteremtésére.