Ahogy az elmúlt hét-nyolc év minden választási időszakában, a nyugdíjak emelése most is a hatalom egyik fő üzenete – még akkor is, ha ez az emelés csak fél év múlva esedékes, de már törvényben rögzített – írja a Danas.

Aleksandar Vučić szerb elnök, amikor az RTS Oko magazin című műsorában bejelentette a nyugdíjemelést, azt mondta, „megpróbálja elérni, hogy az emelés egy-két hónappal előbb történjen, mint a decemberi rendes emelés”, majd feltette a kérdést: „Mikor kaptak a nyugdíjasok két év alatt 45 százalékos kumulatív nyugdíjemelést?”

Amikor a műsorvezető megjegyezte, hogy az élelmiszerárak is 40 százalékkal emelkedtek, az elnök azt állította, hogy az élelmiszerek ára soha nem emelkedett annyit, és most sem. Állítása szerint az elmúlt 12 évben a bérek 300 százalékkal nőttek, míg az összesített infláció 96 százalékos volt, és csak az összinfláció mérvadó. „Ebben az országban senki sem éhezik”, mondta az elnök.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal az árak növekedést szakterületenként méri, és a fogyasztói árindexben a legnagyobb súlyú terület éppen az „élelmiszerek és alkoholmentes italok” nevű csoport. Ez a terület az index 31,35 százalékát teszi ki, vagyis a fogyasztói kosár árainak közel egyharmadát – ezzel pedig az infláció alakulását – az élelmiszerek befolyásolják, írja a Danas.

Emellett a legszegényebb háztartások kiadásaiban az élelmiszerek aránya akár a költségvetés felét is elérheti, így az ő esetükben az infláció eltér a fogyasztói árindex átlagos inflációjától.

A Danas cikke szerint az élelmiszerárak 2021 decembere és 2023 decembere között átlagosan közel 42 százalékkal nőttek. 2022-ben az átlagos élelmiszerár-emelkedés 19,4 százalék volt, 2023-ban pedig 18,5 százalék.

A következő évben az élelmiszerárak növekedése jelentősen lassult, 2024-ben átlagosan 2,9 százalékkal drágultak. Három év alatt így összesen 46 százalékos volt az emelkedés. 2025 első öt hónapjában további 2,1 százalékot nőtt az áruk.

Ezzel szemben a nyugdíjak 2022-ben 14,5 százalékkal, 2023-ban pedig 17,6 százalékkal emelkedtek, ami összesen közel 36,5 százalékot jelent.

Tavaly a nyugdíjemelés jóval meghaladta az inflációt: 14,8 százalék volt. Három év alatt a nyugdíjak összesen 54,5 százalékkal nőttek.

2025 januárjától további 10,9 százalékkal emelkedtek, és Vučić bejelentése szerint 2026. január 1-jétől még 10,1 százalékkal nőnek majd.

Összességében tehát, a Danas szerint, ha összehasonlítjuk a nyugdíjak és az élelmiszerárak növekedését, akkor 2022 elejétől 2024 végéig a nyugdíjak növekedése körülbelül tíz százalékponttal haladta meg az élelmiszerárakét.