A jövő év február 29-ére írta ki az önálló Szlovákia nyolcadik parlamenti választását Andrej Danko házelnök. Bejelentésekor már világos, hogy több politikai szubjektum is direkt megcélozza a magyar választókat.
Danko hétfői közlésében kitért arra, hogy a kampány hivatalosan kedden, november 4-én kezdődik, és a TASR hírügynökség jelentése szerint úgy fogalmazott, hogy „a programok küzdelme lesz a választás”. Küzdelem biztosan lesz a direkt a magyar nemzetiségű választókért, illetve az ő voksaikért is, ugyanis a múlt hét végén világossá vált, hogy a magyar előjelű pártok nem tudnak megegyezni az együttes indulásról. Az ötpárti tárgyalás a hivatalos magyarázatok szerint azért szakadt meg, mert a Magyar Közösség Pártja, a Magyar Fórum és a nemrégiben bejegyzett Összefogás elutasította, hogy együttműködjön a jelenlegi legerősebb kormánypárttal, a Smer-SD-vel (Irány). A Most-Híd, amely jelenleg is része a kormányzó többségnek, erre nem volt hajlandó, és ugyanakkor OĽaNO mozgalommal való együttműködést kívánta előre kizárni, erre pedig az előbbi három párt nem bólintott rá.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a Híd a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel (MKDSZ) együtt indul a választáson, ugyanakkor mutatkoznak olyan jelek, hogy a többi tárgyalófél képes lesz összefogni, esetleg választási párt formájában, ám végleges döntések még nem születtek. A végleges listákat legkésőbb a választás előtt 90 nappal, tehát november végéig le kell adni, addig némileg képlékeny a helyzet, hiszen például az Összefogás ajánlatot tett arra, hogy a Híd bizonyos, mint fogalmaznak, „demokratikus érzelmű, becsületes tagjait és tisztségviselőit” is felveszik a szervezetük átnevezéséből létrejövő, Magyar Közösségi Összefogás nevű választási párt listájára.
A voksok megoszlásának legsúlyosabb következménye az lehet, hogy végül egyik magyar szervezet sem jut be a parlamentbe, és így képviselet nélkül marad ez a nemzeti közösség. A pártok esetében ugyanis 5, a választási pártok számára pedig 7 százalékos a parlamenti küszöb, a legutóbbi felmérések szerint azonban ezt egyik szubjektum sem éri el önmaga, különösen igaz ez a Magyar Fórum, az MKDSZ és az Összefogás esetében (Focus, október 27.: Híd 3,8 százalékkal, MKP 3,2 százalék).
A képet tovább árnyalja, hogy a választások egyik komoly esélyesének tartott, jelenleg ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) a nyáron magyar platformot hozott létre, és programjuk magyarul is elérhető, mi több: külön pontban foglalkozik a nemzetiségi kisebbségekkel. A PS/Spolu koalíció pedig már november 7-ére, csütörtökre Komáromba sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen bemutatja a Magyar Platform parlamenti jelöltjeit és a Fordulópont című programot.
A közelgő szlovákiai voksolás nem hivatalos kampányidőszakát egyébként a hagyományos ellenzéki pártok gyengülése és az újabb formációk (Köztük a PS/Spolu) erősödése jellemezte, ez utóbbiak pedig egymás közötti meg nem támadási szerződést terveznek, és kizárják a jelenlegi kormánypártokkal való együttműködést. Komoly hullámverést okozott ugyanakkor a parlamentben múlt héten elfogadott jogszabály-módosítás, amelynek értelmében az eddigi 14-ről 50 napra növelnék a közvélemény-kutatások moratóriumát, tehát a választások előtt ennyi idővel már nem lenne szabad közzétenni azok eredményeit. A heves reakciók egy része azt követeli, hogy az államfő ne írja alá a módosítást, így az ne emelkedjen jogerőre a voksolás előtt.
Nincs hozzászólás. Legyen az első!