Kárpát-medence
Kelemen Hunor szerint magyarnak lenni kihívás és feladat, de öröm is

Kelemen Hunor szerint magyarnak lenni Magyarország határain kívül kihívás és feladat, de ugyanakkor öröm is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az egyik közösségi portálon románul is feliratozott videoüzenetben mondta el gondolatait a nemzeti összetartozás napja alkalmából.

Felidézte: a határ vándorolt át nagyszülei és dédszülei feje fölött, akik anélkül vesztették el hazájukat és "kapták meg az egész Romániát", hogy megkérdezték volna őket erről.

"Mindig a magyar nemzet részének éreztük magunkat, és ezen sem a fizikai határok, sem diktatúrák, sem megfélemlítés, sem asszimilációs politikák nem tudtak változtatni" - jelentette ki a politikus, aki elismételte: a magyar nemzet határai nem esnek egybe Magyarország határaival.

Kelemen Hunor úgy vélte: Magyarországon nem, de az ország határain kívül, a Kárpát-medencében kihívás magyarnak lenni. Annak az örökös elmagyarázását tartotta kihívásnak, hogy ugyan "nyelvileg, kulturálisan, lelkedben a magyar nemzet része vagy, (.) szülőföldeden, amely őseid földje, tetteiddel, munkáddal, adóddal azt az országot építed, ahol születtél, ahol élsz" - fogalmazott.

Úgy vélte, a Magyarországon kívüli magyaroknak nap mind nap bizonyítaniuk kell, hogy számukra "ez így most már normális", hogy nem ellenségek, nem is tudathasadásosak, hanem ma már ezt a helyzetet adottságként élik meg. És emellett mindig el kell magyarázniuk, hogy a nemzeti szolidaritás és a felelősség senki ellen sem irányul.

Az elnök ennek a helyzetnek a megoldását tartotta feladatnak.

"Sokszor veszélyforrást látnak benned, pedig nem vagy az. Egyenrangú polgár akarsz lenni. Jogod van saját szokásaidhoz, saját nyelvedhez, iskoláidhoz, intézményeidhez, szimbólumaidhoz. El kell magyaráznod, meg kell szerezned, és meg kell védened a saját jogod" - részletezte Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke azért tartotta öröm forrásának a magyarságot, mert lezárult a tragikus 20. század, és a 21. század újra összehozta a nemzetet, már nem választják el fizikai határok a nemzet részeit. Azt is örömnek tartotta, hogy minden kedvezőtlen körülmény, minden rossz szándékú politikai nyilatkozat és akarat ellenére a közösség gyarapodni tudott.

"Száz évvel Trianon után június 4-ét a nemzeti összetartozás napjaként élem meg. A magyar nemzet tagjaként, erdélyi magyarként, aki szolidáris a Kárpát-medence minden magyar emberével és minden magyar közösségével. Aki a többi nemzetben nem az ellenséget látja és keresi, hanem a lehetséges partnert, akivel talán sikerülni fog úgy építeni ezt a világot, hogy közös jövőt formáljunk a kölcsönös tisztelet jegyében" - vallotta a trianoni döntés centenáriuma és a nemzeti összetartozás napja alkalmából közzétett videoüzenetében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. (MTI)

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A járványügyi intézkedések miatt idén különös volt az Ezer Székely Leány Napja Csíksomlyón. Az utóbbi évek nagy népünnepélye helyett kevesebb résztvevővel tartották tegnap az Ezer Székely Leány Napját. A települések felvonulása és színpadi bemutatkozása elmaradt. A szervezők kérésének megfelelően csupán...
2020. JÚLIUS 6.
[ 10:51 ]
Szélesebb támogatotti kört megcélozva, 2,56 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg idén kárpátaljai szociális programcsomagját a magyar kormány szerdától. A határon túli magyarság egyik legkiszolgáltatottabb része a kárpátaljai, a kormány azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy az ottani magyarság...
2020. JÚLIUS 1.
[ 13:31 ]
Egy júniusi felmérés hétfőn közölt eredményei szerint az erdélyi magyarok jobban tartanak az új típusú koronavírus-járvány gazdasági hatásaitól, mint a megbetegedéstől. A kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató cég június 5-17. között online kérdőíves felmérést végzett az Erdélyben élő, magyar...
2020. JÚNIUS 29.
[ 16:13 ]
Beolvasás folyamatban