Egy kutatás szerint az erdélyi magyarok sokkal jobban bíznak az emberekben, mint általában a romániaiak. Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés eredményeinek harmadik csomagját a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei ismertették kedden kolozsvári online sajtótájékoztatójukon.

Horváth István, az intézet igazgatója elmondta, az European Values Study (EVS) felmérésében először vizsgálták az erdélyi magyar közösség értékválasztásait. Az Európa 42 országában végzett felmérésnek ezúttal a bizalommal, a politikai értékrenddel és a környezetvédelemmel kapcsolatos eredményeit ismertették.

Kiss Tamás szociológus elmondta, az emberek iránti általános bizalom tekintetében az erdélyi magyarok a magyarországiakhoz hasonlítanak. A magyarországiak 28,5 százaléka, az erdélyi magyaroknak pedig 27,6 százaléka gondolja, hogy az emberekben meg lehet bízni. A bizalom szintje lényegesen kiemelkedik a romániai lakosság összeségéhez viszonyítva, ez utóbbit tekintve csupán 13,2 százalék bízik meg a többiekben.

Az általános bizalom kérdésében Magyarország és az erdélyi magyarok a keleti blokk első harmadában találhatók, nagyjából azon a szinten, mint a nyugati blokk legalacsonyabb bizalmi indexű országai (Olaszország és Franciaország), Románia viszont a keleti tömb legtöbb országától is elmarad.

Az általános bizalmon túl az EVS 17 intézmény iránti bizalomra is rákérdezett. A válaszokból kiderült: az erdélyi magyarok lényegesen jobban bíznak az egyházakban, mint a magyarországiak, és a romániai átlagot is lényesen meghaladják. Lényegesen kevésbé bíznak meg az erdélyi magyarok a romániaiak összességéhez viszonyítva a fegyveres erőkben (42, illetve 80 százalék), az oktatási rendszerben (52, illetve 70 százalék), az EU-ban (39, illetve 49 százalék) és az igazságszolgáltatásban (38, illetve 47 százalék).

A kutatás kimutatta, hogy az erdélyi magyarok nagyobb arányban tagjai szervezeteknek, mint akár a magyarországiak, akár általában a romániai területen élők. Ez azonban elsősorban a vallási szervezeteknek köszönhető: 40 százalék számolt be arról, hogy tagja egy ilyen szervezetnek, (ami alatt jelentős részük valószínűleg egyháztagságot értett), szemben az összes romániai 21 és a magyarországiak 17 százalékával.

Székely István Gergő kutató ismertette: a felmérés az erdélyi magyarok politika iránti alacsony érdeklődését rajzolta ki. Csupán 37 százalékuk válaszolta, hogy nagyon vagy némileg érdekli a politika. Bár ez az arány meghaladja a romániai átlagot (32 százalék), lényegesen elmarad a magyarországi értéktől (46 százalék), ami a szintén jóval alacsonyabb, mint néhány nyugat-európai állam (például Németország, Norvégia, Dánia) szintje.

A kérdőíven a válaszadókat arra is megkérték, hogy egy 1-től 10-ig terjedő skálán helyezzék el magukat a politikai bal-jobb-spektrumon. Ezt az önbesorolást aztán néhány konkrét politikai kérdés követte, amelyek elsősorban az individualizmus, illetve az etatizmus között próbálták elhelyezni a megkérdezettek álláspontját. Az adatok azt rajzolták ki, hogy az erdélyi magyarok jobboldalibbak mind általában a romániai, mind a magyarországi átlagnál. A politika tartalmát illetően is a jobboldali álláspontokkal azonosultak a legnagyobb arányban.

A kutatás eredményei szerint a környezettudatosság tekintetében az erdélyi magyarság a posztszocialista országok egyik élen járó közössége. 71 százalékuk válaszolta azt, hogy a környezetvédelmet akkor is előnyben kell részesíteni, ha ez lassítja a gazdasági növekedést, és néhány munkahely megszűnését okozza. Ebben a kérdésben megelőzik a magyarországiakat (68,9) és álláspontjuk jelentősen különbözik a romániai átlagtól (49,7). A témát jobban kibontó kérdésekre adott válaszok közül azonban csak egyesek erősítették meg ezt az erősen környezetbarátnak tűnő képet. (MTI)