Kárpát-medence
Orbán Viktor: A magyar együttműködés erősítése legyen a válasz a világ szétcsúszására
Betűméret:             

A körülöttünk lévő világ szétcsúszásából fakadó kihívásaira a magyar együttműködés erősödésével tudjuk megadni a választ - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten, amelyen kiállt a kárpát-medencei etnikai alapú politizálás fenntartása és a migráció elutasítása mellett, valamint kilátásba helyezte a magyar idegenrendészeti szabályok szigorítását is.

A mi válaszunk a szétcsúszásra az egység - hangsúlyozta a kormányfő, aki azt javasolta, hogy a következő évek nemzetstratégiájának "veleje" legyen az, hogy miközben "szétcsúszik és dezintegrálódik körülöttünk a világ", a magyar együttműködés erősödik. Úgy értékelt: az Európai Unió is a szétesés felé tart, szétcsúszik, mert saját döntéseit nem hajtja végre.

Jelezte: nem volt könnyű év az idei, Magyarország nem tudott többet vállalni, minthogy fenntartsa a külhoni magyarság támogatására létrehozott intézményeket és programokat, de expanzióra nem volt lehetőség.

Leszögezte: 2024-ben és 2025-ben vissza kell térni a növekedéshez és az erősödéshez, és ennek meg is lesznek a pénzügyi alapjai. Úgy fogalmazott: a minimálbér emelése is azt mutatja, hogy az "élet kezd visszatérni a magyar gazdaságba, sikerül a magyar gazdaságot kivontatni a recesszióból", és ez lehetőséget ad a határon túli magyar fejlesztési programok újraindítására is.

A kormányfő a migrációval kapcsolatban kijelentette: fenn kell tartani azt az álláspontot, hogy csak a magyarok mondhatják meg, kik és hogyan tartózkodhatnak Magyarország területén.

Orbán Viktor az Európába érkező muszlim bevándorlókkal kapcsolatban azt mondta: a nyugat-európai országok vezetői abban gondolkodnak, hogy ahogyan szekularizálták a hagyományos európai keresztény közösségeket, majd ugyanúgy szekularizálni tudják a más vallási bázison érkezőket is. De azok egyáltalán nem akarnak szekularizálódni, másfajta életfilozófiában érzik magukat otthon, amelyet ráadásul magasabb rendűnek látnak a szekularizált európai életnél - mutatott rá.

Ezért a valós integráció lehetősége - a korábbi magyar megítéléssel egybehangzóan - rendkívül csekély, erre építeni a bevándorláspolitikát istenkísértés - jelentette ki a kormányfő.

Hangsúlyozta: Magyarországnak sem szabad ilyet csinálni, hanem szigorítani kell a szabályokat, mert a 2007-es idegenrendészeti törvény jóval a "migrációs infláció" előtti korszakban született, így "nem zár rendesen". Átlátható, világos, tiszta, kikényszeríthető rendszert kell alkotni, mert különben elsöpörnek bennünket a nyugatiak - figyelmeztetett.

Jelezte: az új uniós migrációs csomagban ugyan vannak értelmes irányok, de összességében nem fogadható el, mert továbbra is a migránsok szétosztásával számol, az egyes tagországoknak fizetniük kellene, ha nem vesznek át bevándorlókat, és Magyarországnak is több ezer ember elszállásolására alkalmas migránstáborokat kellene létrehoznia. Ezért arra számít, hogy a migráció kérdésében nagy konfliktus várható uniós szinten a következő fél évben.

A kormányfő a Kárpát-medencei magyarság helyzetét értékelve arról is beszélt: a szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újjá, mert miután a magyarok már többedszerre nem tudtak bejutni a parlamentbe, ismét élővé vált a kérdés, van-e jövője az etnikai alapú politizálásnak, főként romló demográfiai mutatók mellett.

Leszögezte: a magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében, az pedig, hogy legyen etnikai alap, "közös felelősségünk".

Hozzátette, át kell gondolni, hogy a magyar kormány hogyan tud értelmesen segíteni a Felvidéken élő magyaroknak.

Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének jókívánságait fejezte ki, hangsúlyozva, hogy 2024 nehéz év lesz, mert négy választás is lesz Romániában. Kijelentette: a nemzetközi jog és az államközi kapcsolatok szigorú szabályait tiszteletben tartva, Magyarország mindenben segít, amiben tud, az ott élő magyaroknak.

Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb, legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve, hogy itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a "felhők rövidtávon eloszoljanak". Ebben a pillanatban szinte semmi nincs, amit Magyarország kínálni tudna Ukrajna számára, mert olyan útvonalon haladnak, ami a "semmibe vezet", és ehhez "nem akarunk segédkezet nyújtani" - jelentette ki. Aláhúzta: az Ukrajnával kapcsolatos magyar külpolitikán ezért nem áll szándékukban változtatni, de - fogalmazott - "a legrosszabb érzésekkel tesszük mindezt". Humanitárius segítséget tudunk nyújtani, de semmilyen lépést nem teszünk, ami közelebb vinne bennünket a háborúhoz - erősítette meg.

Szerinte nyilvánvaló, hogy a nyugati világ Ukrajnával kapcsolatos, három lábon álló stratégiája - miszerint Ukrajna győzni fog a frontvonalon, az oroszok pedig vesztenek, és ez belpolitikai váltást eredményez Moszkvában - megbukott.

Jelezte: a legutóbbi uniós csúcson azt javasolta, hogy tartsanak "reflexiós periódust", ismerjék el, hogy az A-terv megbukott. Kiemelte: nem arról van szó, hogy magára hagyják Ukrajnát, hanem hogy dolgozzanak ki egy olyan B-tervet, amely jobb az ukránoknak, az ott élő magyaroknak és az egész európai biztonság szempontjából is előnyösebb, mint a mostani reménytelen küzdelem folytatása.

Hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok minden tekintetben számíthatnak Magyarország támogatására. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a véres, honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat "vegzálja". Úgy fogalmazott: nem túlzó, hogy a magyar nyelv és oktatás szempontjából a helyzet a Szovjetunióban volt jobb.

Orbán Viktor beszédében kitért arra is, hogy ma olyan harcokat kell vívni az Európai Unióval, amelyek nem segítik Magyarország fejlődését.

A kormányfő az elkövetkező hónapokra két nagy vitát prognosztizált, amelyek kimenetele nagyban meghatározza Magyarország mozgásterét a következő évtizedekre.

Az egyik arról szól, hogy a bizonyos értelemben már "összeszűkített", de fontos kérdésekben még fennálló egyhangú döntéshozatalt fenntartsák vagy térjenek át a többségi döntéshozatalra. A nagyok az utóbbit szorgalmazzák - jegyezte meg, hozzátéve: mindez szerződésmódosítást igényelne, amihez egyhangú döntésre van szükség. Amíg egy olyan ország van, aki ellenáll, ilyen nem lesz - közölte Orbán Viktor, kijelentve: Magyarország számára ez tabu, Magyarország az egyhangú döntéshozatalt tekinti a nemzeti érdekvédelem utolsó garanciájának.

A következő 120 évben nem várható olyan parlament Magyarországon - összetételtől függetlenül -, amelyik ezt megszavazná - fogalmazott.

A miniszterelnök megjegyezte, a szervezet alaphatalmi szerkezete a föderalisták és a szuverenitáspártiak között a britek kilépéséig volt egyensúlyban, majd megborult és a másik hagyomány képviselői pillantok alatt új eszközöket alkottak.

Rámutatott: ha a britek bent lennének az unióban, olyan szavak, mint jogállami eljárás, kondicionalitás, gazdasági kormányzás nem tudtak volna létre jönni. Hozzátette: a britek nincsenek, és így nincs blokkoló képessége a közép-európai országoknak, és egyre másra születnek meg azok az eszközök, amelyeknek mindig van valamilyen ideológiai oka.

A kormányfő beszélt arról is, hogy olyan világhatalmi és világgazdasági rend jött létre, amiből Európa kiszorult, amiben Európa leértékelődött.

Két nap van az égen és egyik sem európai - fogalmazott, rámutatva: a nyugati világot lassan és biztosan maga mögött hagyó gazdasági növekedést produkáló Kína az Amerikai Egyesült Államokkal fogja kialakítani a megállapodásokat.

Úgy értékelt, az erre való reagálás tekintetében két iskola van: az egyik azt vallja, hogy versenyezzünk, kereskedjünk, próbáljuk magunkat megerősíteni, míg a másik a védekezés, a bezárkózás pártján áll, azt vallja, az is szép eredmény, ha azt megőrizzük, amink van.

Hangsúlyozta: Magyarországnak. történelmi adottságainál fogva és iparszerkezetéből adódóan, "az egész világgal" kell együttműködnie és kereskednie, ezért a bezárkózás helyett sokkal inkább a konnektivitást támogató országok táborában érdemes elfoglalni a helyünket.

Kitért arra is, hogy 1990-ben a világ tíz legnagyobb gazdasága közül hat nyugati ország volt. A 2030-ra szóló előrejelzések szerint azonban a világ tíz legnagyobb gazdaságából kikerül Anglia és Franciaország és csupán egyetlen európai ország marad, a tizedik helyen Németország. Ez az új helyzet, ehhez kell alkalmazkodni és ebben kell sikeresnek lenni - rögzítette.

A kormányfő a Horvátországban élő magyarokról azt mondta: ők egy sikertörténet részeseivé váltak az ország schengeni csatlakozásával. Ez fantasztikus, új lehetőségeket és távlatokat nyitó történeti változás - értékelt, és reményének adott hangot, hogy az eurózónához való csatlakozás is beváltja Horvátország és az ottélő magyarok reményeit.

Szlovéniáról szólva elmondta: ember legyen a talpán, aki ki tud igazodni, a kommunizmusból való átmenet olyan sajátos forgatókönyve érvényesül és ennek olyan sajátságos dinamikája van, hogy az ember nem tudja mikor van a való életben és mikor néz bábszínházat. Azt kívánta, hogy az ottélő magyarokat ne vegzálják, ahogy mostanában ez megy. A szerencsétlen és buta összeférhetetlenségi vádakat próbálják meg elfelejteni és tanuljanak a szerb-magyar együttműködés sikeréből - szólított fel. Ha nincs okunk arra, hogy fenntartsuk a történelmileg kialakult feszült viszonyt, akkor miért is ne változtathatnánk azt baráti viszonnyá - mondta, és azt kívánta legyenek úrrá az egyre nagyobb bizonytalanságon, az ottani magyarok számára is ez volna az érdek.

Orbán Viktor a Vajdaságról szólva méltatta a nemrégiben elhunyt Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség volt elnökének érdemeit, és sok sikert kívánt fiának, Pásztor Bálintnak, megjegyezve: sok idő a bizonyításra nincs, decemberben választások lesznek. Jelezte, számíthatnak a magyar kormányra és szívesen segítenek a kampányban is.

Ilyen segítséget a szerb kormánynak is megadnak - jelezte, hozzátéve: a mostani kabinettel sikerült kialakítani egy stratégiai együttműködést, ez a múlt fényében és a jövő reményében különösen értékesnek bizonyulhat.

A Máért ülésén rövid köszöntőt mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, aki kiemelte: minden magyar, aki meg akar maradni magyarnak, akiben csak a szikrája van a magyar identitásnak, a magyar államtól minden támogatást megkap.

Az ülés elején néma felállással emlékeztek közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánra, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökére és Duray Miklós felvidéki magyar politikusra. Személyükben az egyetemes magyarság kiemelkedő alakjai, a nemzetpolitika jeles formálói távoztak az élők sorából - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. Megemlékeztek továbbá Répás Zsuzsanna néhai helyettes államtitkárról.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A 2010 óta meghozott kormányzati intézkedések térben és időben, minden generációt érintve, szétszakíthatatlan módon fűzték össze, fonták együvé a nemzetet - hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden a baranyai Orfűn. Szili Katalin a Rákóczi Szövetség külhoni magyar fiataloknak szervezett...
2024. JÚLIUS 9.
[ 14:24 ]
Több mint száztízezren vettek részt az elmúlt hétvégén Erdély legnagyobb magyar zenei fesztiválján, a marosvásárhelyi Vibe Fesztiválon - közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők. Közleményükben azt írták, hogy a hétfőn reggel zárult fesztivál öt napján 112 600 részvevő fordult meg, így a Marosvásárhelyen...
2024. JÚLIUS 8.
[ 17:40 ]
Európában egyedül Magyarországon nem volt előre hozott választás 1990 óta, emiatt az országban politikai stabilitás van - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szabadegyetemen tartott kerekasztal-beszélgetésen. Potápi Árpád János szerint az elmúlt...
2024. JÚLIUS 5.
[ 18:46 ]
Beolvasás folyamatban