Kárpát-medence
A magyaroknak is kedvezően módosítanák a kisebbségi törvényeket Ukrajnában az EU-csatlakozás érdekében
Betűméret:             

Az Európa Tanács javaslatai alapján Ukrajna módosíthatja a nemzeti kisebbségeket érintő, jogszűkítő törvényeit. Ez az jelenti, hogy a 2017-es oktatási, a 2019-es nyelvtörvény és a 2022-ben megszavazott nemzeti közösségek jogait szabályozó rendelet is átíródna, és pozitív változásokat tartalmazna a magyarok számára is. A törvénymódosítás egyben lehetővé teszi azt is, hogy az EU megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

Az ukrán miniszteri kabinet elkészített egy törvénytervezetet, amely az európai gyakorlatnak megfelelően szabályozza a kisebbségi oktatás, a nyelvhasználat, a média, a könyvkiadás, a reklámok és még számos szféra működését. Ha elfogadják a törvényt, a magyar tannyelvű iskoláknak nem kell tartaniuk az ukránosítástól, csupán az ukrán nyelvet és irodalmat, Ukrajna történetét, valamint a honvédelmet tanítanák ukránul. A többi tantárgy esetében a törvény által biztosított a magyar nyelv használata is. Továbbá a törvény kimondja, hogy "a magántulajdonban lévő felsőoktatási intézményeknek jogukban áll szabadon megválasztani az oktatás nyelvét".

"Gyakorlatilag egy salátatörvényről beszélünk, amely arról szól, hogy hogyan kell hat-nyolc olyan alaptörvényt módosítani, amely a mindennapi életünket befolyásolja" – mondta az InfoRádióban Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. Mint mondta, ez többek között a nyelvhasználatról, így az ukrán mint államnyelv mellett a kisebbségi nyelvek használatáról is szól.

A felsőoktatási intézmények maguk választják meg az oktatás nyelvét, de a három alaptantárgy kivételével minden mást is saját nyelven lehetne oktatni. Ehhez kapcsolódik, hogy amilyen nyelven folyik az oktatás, olyan nyelvűnek kell lennie a záróvizsgának is.

A pártelnök arra is kitért, hogy a médiát is befolyásolná a törvénymódosítás, például a könyvkiadást, ahol nem kellene a kiadványokat ukrán nyelven is megjelentetni. Továbbá a reklámok esetén szintén lehetőség lenne a kisebbségi nyelvhasználatra. A törvényjavaslat kitér még az önkormányzati nyelvhasználatra is, de mint mondta, azért nem mindenre, hiszen számos olyan kérdés van még, ami szabályozásra szorulna. Viszont úgy véli, ezzel a lépéssel már "kifelé haladnak az erdőből".

Zubánics László azt mondta, ha a javaslatot elfogadják december 8-án, a brüsszeli EU-csúcsot megelőzően, akkor Ukrajna, ha nem is teljes mértékben, de 80 százalékban már előrébb lép a kisebbségügyi elvárásoknak való megfelelésben közelebb kerül az Európai Uniós tagsághoz.

Hozzátette, természetesen még csak csatlakozási tárgyalások szintjén, hiszen még számos előírásnak kell megfelelni és ehhez kell igazítani a törvényhozást.

Az UMDSZ elnöke azt is elmondta, hogy mindez Ukrajna kormányának saját döntése. Denisz Smihal miniszterelnök is jelezte, hogy tanulmányozták az európai, ezen belül is a közép-európai kisebbségi törvényeket, főként a romániaiakat, és a román kollégákkal együttműködve próbálták adaptálni azokat az ukrán viszonyokhoz. Megjegyezte, a törvényhozók valószínűleg megértették, hogy az EU-nak vannak bizonyos elvárásai, amelyeket nem lehet megkerülni. Így kerülhetett elő a törvénytervezet, melyet sürgősséggel az ukrán kormány jegyez, és nem egyes képviselők. Elképzeléseik szerint hazafias cselekedet a törvényt megszavazni, tehát mindenki, aki Ukrajna európai uniós integrációját akarja, annak állampolgári kötelessége a szavazáson az "igen" gombot nyomni.

Szijjártó: Az elfogadott és végrehajtott jogszabályoknak hiszünk. - Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kijelentette, hogy a magyar álláspont ez ügyben a jogfosztások nyolc évvel ezelőtti kezdete óta változatlan, e szerint vissza kell térni a 2015-ös állapotokhoz az anyanyelvhasználatot illetően. “Értjük, halljuk természetesen, hogy az ukránok fogadkoznak, hogy már törvényjavaslat született, hogy most hirtelen összehívták a nemzeti közösségek képviselőit, amire évekig nem került sor. Most nagyon igyekszenek, de az a helyzet, hogy ilyen nyilatkozatokkal az elmúlt nyolc évben már tele lett a padlás” – hangsúlyozta. “Én nagyon sok fogadkozást hallottam már, sokszor hallgattam, hogy már szinte mindent megoldottak, aztán épp az ellenkezője történt. Ezért mi az elfogadott és végrehajtott jogszabályokban hiszünk, az elfogadott és végrehajtott jogszabályoknak hiszünk” – húzta alá. “Amennyiben majd lesznek ilyenek, azokat természetesen értékelni fogjuk, de nyilatkozatokkal már megvezetni minket, tévedésbe ejteni minket, nem lehet” – fűzte hozzá.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Általános ellenőrzést rendelt el a román oktatási minisztérium ellenőrző szerve a részben leomlott székelyudvarhelyi diákotthon kapcsán a Tamási Áron Gimnáziumban, a vizsgálatot március második felében folytatják le - közölte hétfőn a Hargita megyei prefektúra. A román kormányintézmény közleményében a...
2024. FEBRUÁR 19.
[ 17:56 ]
A nemzeti identitás megerősítésében a sport az egyik legkiválóbb eszköz, mely az egészséges életmódra való nevelésnek is fontos része - mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szombaton a székelyföldi Hargitafürdőn megrendezett 11. Konzul Kupán. Potápi Árpád János elmondta: éppen az említett ok...
2024. FEBRUÁR 17.
[ 13:35 ]
Az OTP Bank Románia 2024. február 29-éig hosszabbította meg a 2022–2023-as tanévre szóló Szülőföldön magyarul program részeként nyújtott támogatások kifizetésének határidejét. A pénzintézet csütörtök délután közleményben tájékoztatott arról, hogy a kedvezményezett ügyfelek több mint 99 százalékának már...
2024. FEBRUÁR 16.
[ 11:11 ]
Beolvasás folyamatban