Újraválasztották Tőkés Lászlót az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökévé, újabb három évig vezeti majd az erdélyi civil szervezetet – tájékoztatta az MTI-t szombaton az EMNT sajtóirodája, közölte az MTI.

Közleményükben azt írták, az EMNT küldöttgyűlése pénteken ült össze Székelykeresztúron. A küldöttek több ponton is módosították a szervezet alapszabályzatát, majd megválasztották az új elnökséget.

Elsöprő többségük újra bizalmat szavazott Tőkés László eddigi elnöknek. Munkáját ügyvezető elnökként Toró T. Tibor, alelnökként Borbély Zsolt Attila, Hupka Félix, Kálmán Balázs, Mátis Jenő, Schwartz Róbert, Szilágyi Zsolt és Tőkés Lehel segíti.

A küldöttek megbízták az újonnan választott elnökséget, dolgozzanak ki együttműködést a Gondviselés Segélyszervezettel, és közösen indítsanak adománygyűjtést a kárpátaljai magyarság megsegítéséért – írták.

A vezetőség felhatalmazást kapott a küldöttektől, hogy a marosvásárhelyi fekete március 35. évfordulójának alkalmából dolgozzon ki állásfoglalást, amelyben szorgalmazza, hogy a román állam ismerje el felelősségét az események kapcsán, nyissák meg a vonatkozó dossziékat és folytassák le a bűnügyi vizsgálatokat – áll a közleményben.

Az EMNT vezetői szerint kapcsolat lehet az 1989-es forradalom, a fekete március, valamint a bukaresti bányászjárás között, és „a miértek és a háttérben húzódó szálak felderítése és megértése érdekében” immár nélkülözhetetlennek tűnik egy átfogó vizsgálat.

„Hozzák nyilvánosságra és tegyék kutathatóvá azt, hogy milyen parancsokat adtak ki az említett időszakban a hadsereg kötelékén belül!” – idézi a közlemény Szilágyi Zsoltot, a kezdeményezés témagazdáját. Az alelnök emlékeztet, ezt a forradalmi szervezetek is követelték korábban. Azt is kérik: állapítsák meg, hogy „volt-e olyan háttérszerveződés, amely mindhárom véres esemény koncepcióján dolgozott”.

„Jogunk van az igazsághoz és a tisztánlátáshoz” – húzta alá Szilágyi Zsolt, aki szerint a felvetett kérdésekre egy román, magyar és nemzetközi szakértőkből álló vizsgálóbizottságnak kellene választ adni. Hozzátette: a fekete március áldozatait a temesvári forradalom hőseihez hasonlóan rehabilitálnia és kárpótolnia kell a román államnak, ezzel a mai napig adós.

Az EMNT pénteken autonómiafórumot is tartott, ahol az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek jelenét és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere hangsúlyozta: az önrendelkezés ügyének napirenden tartása létkérdés, az Erdélyi Magyar Szövetségnek (EMSZ) – melynek színeiben tavaly újabb mandátumot szerzett – „továbbra is teljes vállszélességgel ki kell állnia az önrendelkezés ügye mellett”.

Tőkés László hangsúlyozta: az autonómia legitim kívánsága és követelése az erdélyi magyar és székely közösségnek. A mindenkori román hatalom és politikum szemében ellenben „vörös posztónak és tabunak számít”, ez még a kisebbségi törvény létrehozatalát sem tette lehetővé.

Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke közölte: nem lehet lemondani a jogos önrendelkezési igényről, „legfennebb az ahhoz vezető útvonalat kell újragondolni”. „Nemzetpolitikai környezetben az EMNT feladata kell legyen az építő jellegű vita kezdeményezése a magyar nemzetpolitika vezetőivel, s el kell érnünk egyfajta paradigmaváltást az önrendelkezés tekintetében” – idézte a közlemény Toró T. Tibort.