Jóváhagyta az önkormányzati testület a magyar feliratok visszahelyezését a Temesvárral összenőtt Újszentes községben, ahol az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltoztak az etnikai arányok, és a magyarság az összlakosság kevesebb mint 6 százalékát teszi ki - tudatta a Krónika erdélyi magyar hírportál pénteken.

Dénes Ildikó, a 19 tagú helyi tanács egyetlen RMDSZ-es képviselője arról tájékoztatta a Krónikát, hogy az általa kezdeményezett határozattervezetet a román többségű testület tagjai egyhangúlag megszavazták, így kihelyezhetők a magyar feliratok a közintézményekre, illetve a községbe vezető utak mentén.

A Temes megyei településen idén nyáron távolították el a magyar megnevezéseket, miután egy újszentesi lakos "feljelentette" az önkormányzatot a megyei prefektusi hivatalnál, arra hivatkozva, hogy a román közigazgatási törvény csak 20 százalékos kisebbségi lakosságarány felett írja elő a kétnyelvű feliratozást.

A debreceni református egyházkerület 133 magyar, főleg Szentesről érkezett telepescsaládja által 1891-ben alapított Újszentesen teljesen természetes volt a magyar felirat a községháza vagy az általános iskola homlokzatán, amit még abból az időből "örökölt meg" a mostani önkormányzat, amikor a helyi magyarságnak számarányánál fogva biztosította a helyi közigazgatási törvény az anyanyelv használatát.

A demográfiai robbanással - a közeli megyeszékhelyről beköltözők révén - azonban nemcsak az etnikai arányok változtak meg, hanem olyanok is letelepedtek a nagyközségben, akiknek "szúrta a szemét" a felirat - írta az erdélyi lap.

Dénes Ildikó szerint a polgármester és a helyi tanácsosok sohasem viszonyultak ellenségesen a magyarsághoz, az újszentesi magyarok civil szervezete jelentős támogatást kap a helyi költségvetésből hagyományőrző, közösségi rendezvények megszervezésére.

A magyar feliratok megőrzéséről, visszahelyezéséről szóló, azok kihelyezésére vitathatatlan jogalapot teremtő határozattervezetben a község történelmi múltjával, az egykori magyar telepesek teremtő munkája elismerésének fontosságával támasztották alá a magyar közösség igényét.

"Köszönöm a magam és a magyar közösség nevében a lehetőséget, hogy helyi tanácsi határozatban erősítettük meg a magyar nyelv használatát. Ez a település története, az alapítók iránti tisztelet, egyben a jó együttműködés és a békés egymás mellett élés jele. Azt hiszem, ezzel sok más település számára példát mutatunk. Hacsak az Őszirózsa Országos Magyar Népdalvetélkedőre gondolok, harminc-negyven román pedagógus segíti a munkánkat, az iskola- és óvodaigazgatók mindig mellettünk állnak. Kölcsönösen tiszteljük egymást, és örvendünk, hogy ennek a közösségnek tagjai lehetünk. Büszke vagyok a tanácsosok, a polgármester, az alpolgármester, az egész önkormányzat viszonyulására az ügyhöz" - idézte a Krónika az újszentesi képviselő-testület RMDSZ-es tanácsosát.

Újszentes - amely az első világháború óta a Dumbravita nevet viseli - a bánsági szórványmagyarság egyik népes közössége volt, az 1940-es és 1960-as években székely családok telepedtek le a faluban. A 2000-es évek első felében a községnek még a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott magyar polgármestere volt több cikluson keresztül, a képviselő-testületnek is több magyar tagja volt - emlékeztetett a Krónika.

A településen a 21. századi ingatlanfejlesztések sora, a temesváriak tömeges kiköltözése változtatta meg az etnikai arányokat. A 2021-es népszámlálás szerint Újszentesnek 20 ezer állandó lakosa van, akik közül 912-en vallották magukat magyarnak. (MTI)