Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) fordult a határon túli levélszavazatok ügyében Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke – derült ki a párt vasárnap kiadott közleményéből. Dobrev ezt úgy indokolta: az elmúlt évek választásai világosan bebizonyították, hogy a határon túliak szavazati joga nemcsak igazságtalan a magyar adófizetőkkel szemben, hanem a választási csalások melegágya is.

A DK elnöke többek között azt közölte az EBESZ-szel, hogy a határon túli levélszavazatoknál nincs garantálva, hogy mindenki szabadon, külső nyomás nélkül húzza be az X-et, valamint hogy a határon túli levélszavazatok őrzési és szállítási lánca számos helyen megszakad.

Az előbbivel kapcsolatban az ellenzéki politikus azt sérelmezte, hogy a levélben szavazók nem egy ellenőrzött szavazóhelyiségben töltik ki a szavazólapot egy meghatározott időpontban, hanem gyakorlatilag bárhol és bármikor. Az utóbbival kapcsolatban azt vetette fel: alapvetően senki sem ellenőrzi, hogy illetéktelen személyek hozzáférnek-e, megsemmisítenek vagy kicserélnek-e határon túli levélszavazatokat, hiszen ezek nem államilag ellenőrzött csatornákon érkeznek meg a választási szervekhez, írja a 24.hu.

Dobrev Klára szerint ezek már bőven elegendőek ahhoz, hogy a határon levélszavazatokkal csaljanak. Emiatt arra kérte az EBESZ vezetőjét, hogy a magyar választások felügyeletekor a munkájuk terjedjen ki a határon túli levélszavazatok vizsgálatára is, és vonjanak be egy kifejezetten a postai szavazásra szakosodott szakértőt is a munkába, valamint vizsgálják a szomszédos országokban alkalmazott gyűjtési és szállítási gyakorlatokat is.

A pártelnök szerint a DK azt szeretné, hogy „ne szavazhasson, aki soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és nem viseli a döntése következményét”. Dobrev azt írta, „ezt fogjuk képviselni április 12. után is a parlamentben!”

A határon túli levélszavazás, vagyis a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben való szavazása a 2010 utáni választási reformcsomag részeként épült be a magyar választási rendszerbe, és a gyakorlatban az országgyűlési választásokon 2014-től működik érdemben. Támogatói szerint a levélszavazás lehetősége kiterjeszti, és ténylegesen is elérhetővé teszi a szavazást azoknak a külhoni állampolgároknak, akiknek egyébként aránytalan teher lenne külképviseletre utazni.

A kritikusok visszatérő érve azonban az egyenlőtlen szabályozás, mert aki külföldön van, de van magyarországi lakcíme, annak jellemzően személyesen, külképviseleten kell voksolnia.

A levélben szavazók köre a rendszer bevezetése óta folyamatosan nőtt: 2022-ben a 24.hu összesítése szerint 456 ezren voltak levélszavazóként névjegyzékben, és a beérkező érvényes voksok elsöprő többsége (kb. 94 százaléka) a Fidesz–KDNP listájára ment, ami a mandátumelosztásnál is számított.