Az emberek közötti egység megélése és a megosztottságok feloldása a küldetése a III. Barcasági és Királyföldi Csángó-magyarok Zarándoklatának, melyet a napokban tartanak több dél-erdélyi, Brassó megyei településen. Szombaton a pürkereci templomhegyre zarándokolnak a barcasági és máshonnan érkezett magyar evangélikusok.

A Kárpát-medence és a diaszpóra egyik legjelentősebb magyar evangélikus közösségi találkozóját harmadik alkalommal szervezik meg a hétfalusi csángó településeken. A négynapos rendezvénysorozat csütörtökön vette kezdetét Bácsfaluban, ahol a Brassói Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye 140 éves fennállása alkalmából tartottak jubileumi megemlékezést és ünnepi közgyűlést – közölte pénteken honlapján a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház.

A beszámoló szerint Adorjáni Dezső püspök ünnepi beszédében rámutatott: a zarándoklat valódi küldetése az emberek közötti egység megélése. „Zarándoklatunk célja ezért a helyreállítás, a gyógyulás és az egység keresése. Az a törekvés, hogy minden kettősséget, ambivalenciát, antagonizmust és megosztottságot meghaladva újra felfedezzük a valóságot, és megtaláljuk az egységet Istenben” – idézte a püspököt a közlemény.

Az egyházi elöljáró az esemény történelmi jelentőségére is felhívta a figyelmet. Közölte: a barcasági evangélikusság történetében talán soha nem volt még olyan alkalom, hogy a történelmi öt egyházkerületet mind az öt püspök képviselje. „Valamiképpen a történelmi magyar evangélikusság teljessége van ma jelen és képviselve közösségünkben” – értékelte a püspök. Hozzátette: az együttléttel ugyanakkor a magyar, szlovák, német és román nyelvű evangélikusok is azt szeretnék kifejezni, hogy felül tudják írni mindazt, ami a történelemben elválasztotta őket.

A vesperás istentiszteleten az igei szolgálatot Szemerei János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke végezte, aki isteni csodának nevezte, hogy meghonosodott a reformáció evangélikus ága, mivel Magyarországra nem akarták beengedni a lutheri tanokat.

Ambrus Izabella Brassó megyei alprefektus köszöntőjében úgy fogalmazott: a zarándoklat a lelki megújulás, a közösség és az egymásra találás alkalma. Kiemelte, hogy a dél-erdélyi szórványban élő magyarság számára különösen fontosak az ilyen találkozások, mert megerősítik az ott élők hitét, az összetartozás érzését és a közösségi identitást.

A III. Barcasági és Királyföldi Csángó-magyarok Zarándoklatának első napján Tatrangban és Zajzonban is kulturális programokat tartottak. A programsorozat pénteken délután Bácsfaluban folytatódik a Gillich Fülöp Óvoda és Oktatási Központ szentelési ünnepségével, valamint az egyházközségek bemutatkozásával. A pénteki program Sárik Péter Trió és Szőke Nikoletta fellépésével zárul. Késő este több barcasági településen bűnbánati vesperás istentiszteletet tartanak.

A tulajdonképpeni zarándoklatot szombaton rendezik meg, amikor a környékbeli és a máshonnan érkezett evangélikusok a tatrangi templomtérről indulva vonulnak a pürkereci templomhegyhez, ahol ünnepi istentiszteletet tartanak. Az egyházi szertartást kulturális és közösségi programok – csángó sokadalom, vásár, hagyományőrző rendezvények és családi délután – követik. Az ünnepség a Tatros Együttes koncertjével ér véget. Vasárnap a Barcaság és Királyföld templomaiban hálaadó istentiszteleteket tartanak.

A barcasági csángók a Barcaság magyar nyelvet beszélő népessége. Brassó környékén, tucatnyi faluban élnek, legnagyobb számban a Hétfalunak nevezett tájegységben, ezért hétfalusi csángóknak is nevezik őket. A Brassóhoz közelebb eső négy falu – Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu – teljesen összenőtt, és Négyfalu néven alkot várost. A távolabbi három falu – Tatrang, Zajzon és Pürkerec – különálló települések. A népcsoport lélekszáma felmérések szerint 10–15 ezer főre tehető, közülük sokan ma már az egykor szászok által lakott Királyföld – más néven Szászföld – településein élnek. (MTI)