A kárpátaljai magyar közösség korábban biztosított, szerzett jogainak teljes körű helyreállítását szorgalmazza az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) a szervezet 70. kongresszusának szombati küldöttgyűlésén elfogadott sürgősségi határozatában, hangsúlyozva, hogy ez elengedhetetlen feltétele a közösség megmaradásának és identitása megőrzésének – tájékoztatta az MTI-t a kisebbségi jogokért küzdő ernyőszervezet.

Az őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvi közösségek legnagyobb európai ernyőszervezete a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) előterjesztése alapján egyhangúlag fogadta el a sürgősségi határozatot – írták.

A dokumentum részletesen kitér az oktatás kérdésére, követelve a magyar nyelvű oktatás teljes körű biztosítását az óvodától a felsőoktatásig, valamint a magyar oktatási nyelv megőrzését minden tantárgy esetében.

A határozat a magyar nyelv szabad használatának szavatolását is sürgeti a nyilvános térben, a közigazgatásban, a kultúrában és a helyi tájékoztatásban. Továbbá az arányos és hatékony érdekképviselet biztosítását kéri a helyi és a regionális döntéshozatalban.

A FUEN üdvözli az Ukrajna és Magyarország között megindult kétoldalú tárgyalásokat, ugyanakkor felszólítja az ukrán kormányt, hogy minél hamarabb ültesse át a gyakorlatba az elvi megállapodásokat, és fogadja el a szükséges törvénymódosításokat.

A dokumentum szerint az ukrán–magyar kisebbségi párbeszéd eredményeinek jogszabályi megvalósítása Ukrajna valamennyi nemzeti kisebbsége számára kedvezőbb feltételeket teremthet. A szervezet felkéri az európai intézményeket, hogy kísérjék figyelemmel a jogszabályi korrekciók gyakorlati megvalósulását.

A FUEN kongresszusa keretében pénteken a Magyar Közösségek Munkacsoportja (MKM) is ülésezett. Az ülésen a kárpát-medencei magyarság mind a hét FUEN-tagszervezetének a képviselői jelen voltak: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a felvidéki Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK), a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) és az erdélyi Magyar Polgári Erő (MPE) is képviseltette magát. A képviselők részletesen áttekintették a külhoni magyar közösségek aktuális helyzetét.

A munkacsoport vezetője, Vincze Loránt erdélyi európai parlamenti képviselő a tanácskozást követő beszámolójában hangsúlyozta, hogy a külhoni magyar közösségek közül továbbra is Kárpátalján a legrosszabb a helyzet.

Kiemelte, hogy a kisebbségi jogok terén Ukrajna részéről szükséges előrelépés az európai uniós csatlakozási folyamat előrehaladásának is feltétele. Arra is rámutatott, hogy bár a magyar–ukrán megállapodás megszületett, az ukrán fél egyelőre nem teljesítette a vállalásait.

A munkacsoport találkozóján a magyar közösségeket érintő többi kihívást is megvitatták a résztvevők. Szó esett a közelgő szlovákiai önkormányzati választásokról, a vajdasági előrehozott parlamenti, illetve nemzeti tanácsi választásokról, valamint a romániai belpolitikai bizonytalanságról.

A küldöttek egyetértettek abban, hogy a magyar nyelvű oktatás kérdése minden közösségben kulcsfontosságú, és ennek fenntartásához elengedhetetlen az anyaországi támogatások folytatása. A testület Romániában és Szlovákiában komoly veszélyforrásként azonosította az anyanyelvi oktatást szűkítő kezdeményezéseket és közigazgatási átalakításokat – áll a közleményben.