Recep Tayyip Erdogan török államfő nem zárta ki a halálbüntetés visszaállítását a katonai puccskísérlet után, de a döntést a török parlament hatáskörébe utalta egy hétfői interjúban, amelyet a CNN amerikai hírtelevíziónak adott. Hétfőn több vezető politikus összeegyezhetetlennek találta a halálbüntetést és az uniós tagságot.

A halálbüntetés bevezetése teljesen elfogadhatatlan - mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Kurier című napilap hétfői számában megjelent interjújában, s véleménye szerint a meghiúsult puccs nem adhat teret az önkénynek. Úgy vélte, hogy nem szabad tisztogatási és büntetési akcióba kezdeni a jogállamiság és az igazságszolgáltatás kereteit túllépve. Meglátása szerint az állami hatalomnak kizárólag a törvényeket és az emberi jogokat kell figyelembe vennie, minden más "önkény és jogtalanság".

Az osztrák kancellár is úgy véli, hogy a halálbüntetés visszaállítása összeegyeztethetetlen az uniós csatlakozással. "Ha bevezetik a halálbüntetést, azzal búcsút intenek a demokratikus közmegegyezésnek. Világos, hogy akkor Törökország nem lehet partner "- jelentette ki Christian Kern.

Német kormánypárti politikusok arra figyelmeztettek, hogy az uniós csatlakozási tárgyalásokat és akár a vízummentességet is veszélyeztethetik a tisztogatások. Nem lehet EU-tag olyan ország, amelynek jogrendjében szerepel a halálbüntetés, ezért a halálbüntetés visszaállítása véget vetne a török uniós csatlakozási folyamatnak - jelentette ki Steffen Seibert, a német kormány szóvivője hétfőn Berlinben.

Német hírportálok beszámolói szerint a kormány egyik szóvivője Berlinben újságíróknak elmondta, hogy Angela Merkel kancellár a török államfővel telefonon folytatott beszélgetésen nyomatékosította: Németország és az Európai Unió a leghatározottabban ellenzi a halálbüntetésvisszaállítását, és egy ilyen lépés nem férne össze az uniós tagság megszerzésének céljával.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter szintén egyetértett abban, hogy a halálbüntetés visszaállítása veszélybe sodorná Törökország uniós csatlakozási tárgyalásait, s ellehetetlenítené, hogy sikeres tárgyalásokat lehessen folytatni az európai uniós csatlakozásról.

Törökország az Európa Tanács (ET) tagjaként nem állíthatja vissza a halálbüntetést - mondta a nemzetközi szervezet főtitkára hétfőn a Der Tagesspiegel című német lapnak. Thorbjorn Jagland hangsúlyozta, hogy az ET egyetlen tagállama sem alkalmazhatja a halálbüntetést. Rámutatott, hogy Törökország nem csupán csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, hanem ratifikálta a 6. és a 13. kiegészítő jegyzőkönyvet, amivel vállalta, hogy minden körülmények között elutasítja a halálbüntetést.

Az uniós külügyminiszterek hétfőn elfogadott közös nyilatkozatukban élesen elítélték a törökországi puccskísérletet, mindazonáltal önmérsékletre szólították fel a török hatóságokat. Mint írták, mindent meg kell tenni a további erőszak megelőzése és a nyugalom visszaállítása érdekében.

A dokumentumban felszólítottak az alkotmányos rend, a jogállamiság, a demokrácia, illetve az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására. Emellett hangsúlyozták, hogy a halálbüntetés határozott tilalma lényeges elemét képezi az uniós közösségi vívmányoknak.

Sokan attól tartanak, hogy a tisztogatásokat valódi leszámolás követheti. Binali Yildirim török miniszterelnök hétfőre virradóra ismételten kilátásba helyezte a halálbüntetés újbóli bevezetését, miután két nappal korábban Recep Tayyip Erdogan kijelentette, hogy parlamenti vita tárgya lehet a halálbüntetés újbóli bevezetése a meghiúsult puccskísérlet nyomán.

Törökországban 2004-ben törölték el a halálbüntetést, ami lehetővé tette Ankara számára, hogy a következő évben megkezdje az uniós csatlakozási tárgyalásokat.

A hét végi hatalomátvételi kísérletben a legfrissebb adatok szerint 294-en vesztették életüket, és több mint 1400-an sebesültek meg. A halottak között 190 civil és 104 puccsista katona van. (MTI)