Fotó: EPA-EFE 

Az ország lakosságának egyharmadát kitevő albán kisebbség pártjai intenzív kampányt folytattak

Tizenöt párt, illetve koalíció indul a jövő hétfőtől szerdáig tartó előrehozott parlamenti választáson Észak-Macedóniában, ahol a voksolás eredményétől az ország európai elköteleződésének megerősödését vagy gyengülését várják.

A közvélemény-kutatások eredményei szerint szoros küzdelem várható a kormányzó baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDMS), valamint a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) között, ám a felmérések egyelőre a szociáldemokraták győzelmét mutatják.

Az ország lakosságának egyharmadát kitevő albán kisebbség pártjai intenzív kampányt folytattak, hiszen az utóbbi években az albán pártok voltak a mérleg nyelve, így most is az az albán párt döntheti el, ki alakítson kormányt, amely a legtöbb szavazatot szerzi meg.

Az 1,81 millió szavazásra jogosult állampolgár három napon át voksolhat, hogy a 123 fős, egykamarás parlament új tagjairól döntsön.

Július 13-án, hétfőn a koronavírussal fertőzöttek és a karanténra kötelezettek szavazhatnak, egy nappal később a beteg és mozgássérült állampolgárok, valamint a börtönbüntetésüket töltők adhatják le voksaikat, míg július 15-én, szerdán lesz a szavazás fő napja, amikor mindenki mást várnak az urnák elé. A korábbi évekkel ellentétben, a szavazóhelyeken feltorlódó tömeg elkerülése érdekében két órával meghosszabbították a szavazásra használható időt, így az állampolgárok 7 és 21 óra között járulhatnak az urnák elé. Az első, nem hivatalos eredmények szerda késő este várhatók.

A szkopjei parlament februárban oszlott fel, miután Zoran Zaev miniszterelnök lemondott, mert az Európai Unió a korábbi ígéretek ellenére nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával. Azóta ügyvezető kormány vezeti a nyugat-balkáni országot.

Zoran Zaev azért döntött a lemondás mellett, mert 2016-ban a legfontosabb kampányígérete az ország euroatlanti integrációjának felgyorsítása volt. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének reményében a nyugat-balkáni ország megbékélt Görögországgal, a nevét pedig Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta. A brüsszeli döntést a kormány csalódásként élte meg.

Az előrehozott választást a tervek szerint április 12-én tartották volna meg, ám a koronavírus-járvány miatt nyárra halasztották. (MTI)