Népszavazás kiírását kezdeményezte csütörtökön a horvátországi Híd (Most) párt, a referendummal korlátozná a kisebbségi képviselők jogait annak érdekében, hogy a jövőben ne szavazhassanak a kormányalakításról és a költségvetésről.

A kezdeményezés oka, hogy akadályokba ütközik az április 17-i választások nyomán az új jobboldali kormány megalakulása az egyik lehetséges koalíciós társ, a Haza Mozgalom (DP) párt és a kisebbségi képviselők közötti ellentét miatt.

Božo Petrov, a Híd elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: abban érdekeltek, hogy mielőbb létrejöjjön egy parlamenti többség, amely azután megváltoztatná a választási törvényt. Ebben korlátoznák a kisebbségi képviselők jogait, hogy a jövőben ne tudjanak dönteni a kormányalakításáról. Felszólította a Haza Mozgalmat, hogy álljon melléjük ebben a kérdésben. A Haza Mozgalom ugyanis éppen a szerb kisebbségi képviselők miatt nem akar koalícióra lépni a jobboldali Horvát Demokratikus Közösséggel (HDZ), amely csak relatív többséget szerzett az április 17-i parlamenti választásokon, és így egyelőre nem tud kormányt alakítani.

Robert Podolnjak alkotmányjogász és egyben a Híd párt tagja elmondta: a javaslat szerint a kisebbségi képviselők nem szavazhatnának arról, ki alakítson kormányt, és a költségvetésről sem dönthetnének. Ugyanakkor vétójogot kapnának olyan kérdésekben, amelyek a kisebbségek jogait érintik, és amelyeket a parlament csak háromnegyedes többséggel szavazhatna meg - tette hozzá.

A tervezetet még tíz évvel ezelőtt, Ivo Josipović államfő ideje alatt dolgozták ki alkotmányjogászok. A kisebbségi képviselők státuszának szabályozásáról alkotmányozó népszavazáson döntenének a választópolgárok, amelyet a parlament írna ki.

"Tisztában vagyunk vele, hogy a választások utáni kormányalakítási folyamat rendkívül átpolitizált, különösen amiatt, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői potenciálisan részt vehetnek a kormány és a parlamenti többség kialakításában" - hangsúlyozta az alkotmányjogász, megjegyezve: az, hogy a kisebbségi képviselők a mérleg nyelvei lehetnek egy többség létrehozásában, számukra sem jó megoldás.

Rámutatott, hogy a kisebbségi képviselőknek garantált helyük van a parlamentben, akár egyetlen szavazattal is mandátumot szerezhetnek.

A két héttel ezelőtt tartott parlamenti választásokon az eddig kormányzó HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 61, a Szociáldemokrata Párt (SDP) irányította Igazság Folyói nevű koalíció pedig 42 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban.

A harmadik legtöbb mandátum a vukovári Ivan Penava polgármester vezette jobboldali Haza Mozgalomnak jutott: ők 14 képviselői helyre tettek szert.

Átlépi még az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt a szintén jobboldali Híd 11 mandátummal, a fővárost vezető Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 10 mandátummal, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) regionális párt, illetve a Független Északi Platform 2-2 mandátummal, valamint a Fokus/Köztársaság párt 1 mandátummal.

A nemzeti kisebbségeknek biztosított 8 képviselői hely közül 3-at a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig ketten képviselik az új összetételű parlamentben.

A koalíciós tárgyalások során kiderült, hogy a HDZ-t támogatják a kisebbségek, de a Haza Mozgalom nem akar koalícióra lépni a Független Szerb Demokrata Párttal (SDSS). Az SDP-nek - koalíciós partnereivel együtt - szintén nincs meg a többsége. Legrosszabb forgatókönyvként az új választások kiírását említik a szakértők.

A parlament alakuló ülését legkésőbb május 19-ig kell összehívnia Zoran Milanović államfőnek, aki szerdán kijelentette: nem fog konzultációkat tartani a kormányalakításról, annak ad mandátumot, aki fel tudja mutatni a szükséges 76 támogatói aláírást.

A parlament akkor tud megalakulni, ha a többség meg tud egyezni a házelnök személyéről, a nemzetgyűlés pedig ebben az esetben a kormány nélkül is törvényt tudna módosítani. (MTI)