Levelek a Rózsa utcából
Lelki egészség
Betűméret:             

A vasárnapi mise végén az óbudai Szentháromság-templomban egy Mária-ének volt kimenőre. Nem is lehetett másként, hiszen május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük, összekapcsolva a Mária-tisztelet hagyományaival. Bevallom, nem figyeltem az énekre. Valahol belül egy másik éneket hallottam, ami ilyenkor májusban, májusi litániákon gyakran elhangzott a bezdáni templomban:

„Sírva kér a lelkünk, május királynéja, könyörögj már értünk. (...) Esd már le a földre a béke szent fáját, hintsd széjjel a vértől párolgó világon hófehér virágát!”

S megdöbben a szívem, amikor utána nézek a teljes szövegnek. A világhálón a következő linken találom meg: http://www.sagiweb.hu/kantor/book/szalay.pdf. Ez nem rejt mást, mint Szalay Mihály (Isten nyugosztalja!) szeretett bezdáni kántorunk alapos szöveg- és kottakönyvét, s itt azt is megtudom, hogy a fenti éneket Ruff (Abonyi) István bezdáni kántor szerezte, aki 1912-től volt kántor Bezdánban, s aki, mint dr. Balla Ferenctől tudjuk, az első világháborúban megjárta az orosz frontot is.

Ki ne vágyott volna tehát jobban a béke szent fájának hófehér virágára, mint az, akit háborúba küldtek harcolni? Így volt s így van az első világháborút követő májusokban is, hiszen folytonosan valamiféle háborúkról, öldöklésről, szenvedésről szóló hírek fedik át a hétköznapokat, meghatározva a ma emberének lelkiállapotát is: függetlenül a tavaszi zsongás által életerőt és életkedvet megerősítő májusi hangulatoktól, folytonosan szembesülünk a lehetséges veszélyekkel, s a veszéllyekkel járó félelmekkel.

Május a mentális egészség hónapja, világszerte. Célja elsősorban, hogy a lelki zavarok gyógyításának a lehetőségére hívja fel a figyelmet, no és a segítők szerepére.

Mindannyiunk életében előfordulnak nehéz életszakaszok, amelyeket a leggyakrabban mi magunk zárunk le a múlt fiókjába téve a nyugtalanító érzésekhez kapcsolódó eseményeket és megnyugtató magyarázatainkat. Ma már szinte komikusan hangzik a filmekben gyakran elhangzó kérdés, hogy „akarsz róla beszélni?”, ám ez a kérdés valóban kulcs lehet a belső szorongásaink, félelmeink okainak megfogalmazására (mégha gondos egyedüllétben hangosan kimondva, akkor is). Sajnos nemcsak a pszichológiai esettanulmányokból, hanem a napi hírekből is kiderül, hogy napjaink egyik legsúlyosabb problémája az agresszió, a molesztálás miatti belső szorongás, és a szorongás-kiváltotta kirobbanó erőszak. Iskolai és utcai lövöldözések és késelések példái figyelmeztetnek, hogy a lelki zavarokkal élők közöttünk vannak, s hogy nem figyelünk rájuk idejében. Az odafigyeléshez pedig éles szem kell, hogy különbséget tegyünk a negatív érzelmekből (düh, szomorúság, fájdalom) fakadó egészséges és beteg reakciók között.

A legfontosabb, hogy azonosítani tudjuk, mi is jár a fejünkben és melyek azok a gondolatok, amelyek az adott érzést váltják ki, továbbá, hogy képesek vagyunk-e örülni mások örömének, együttérezni mások fájdalmával. Akik képesek erre és olvasnak a politikából is, láthatják, hogy lelki egészség tekintetében mi a helyzet a világot irányító, háború és béke felett is rendelkező vezetők és bennfentesek esetében, hiszen az ő nyilatkozataikból, felszólításaikból kiolvasható, hogy mik az érdekeik, és hogy mit ér számukra a mások élete.

Az első világháborúban frontot járt, épségben túlélőknél írta le a pszichológia tudománya először a folytonos fáradtságot, lassú reakcióidőt, érdektelenséget és határozottságot magában foglaló tünetegyüttest, amit „shell shock”-nak, azaz a lövedékek okozta stressz utóhatásaként azonosítottak. Erre a felismerésre épült fel a ma már orvosilag is diagnosztizált állapot, a PTSD, vagyis a poszt-traumás stressz szindróma tanulmányozása, ami segítséget nyújt az ámokfutók lelki hátterének a felfedésében, szerencsés esetben a tettek megelőzésben is.

Háború és mentális zavarok összefüggése. Mint láttuk, első világháborús tapasztalatok alapján. S mi jöhet még a mögöttünk levő délszláv háborúk és a mostani orosz-ukrán háború következményeként, utóhatásaként? S hiába május a mentális egészség hónapja - amikor például azt is tanítják, hogy belső (egészséges) szorongásainkat légzőgyakorlatokkal is oldhatjuk - félő, hogy az elkövetkező években is a komoly traumákkal küzdő emberek jelenlétének elébe nézünk. Különösen, ha a „vértől párolgó világra” még mindig nem hullik a béke szent fájának hófehér virága...

Friedrich Anna

A szerző a Vajdaság Ma publicistája, rovata, a Levelek a Rózsa utcából, hetente frissül.

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

A Duna-nap kapcsán - illusztráció
2024. JÚNIUS 29.
[ 22:27 ]
Berlini Pietà - illusztráció
2024. JÚNIUS 20.
[ 14:03 ]
Választások után - illusztráció
2024. JÚNIUS 11.
[ 22:04 ]
Szerbiában kampánycsend van, Magyarországon nemsokára szintén. Mindkét országban választási tét, hogy kiknek a kezébe kerülnek a városok, települések jelképes kulcsai. Az eddigi egymásnak feszülések tudatában a józan ész elvárása, hogy a választások után csillapodjon a megosztottság és a győztesek a jelképes...
2024. MÁJUS 31.
[ 20:15 ]
Az erőszakról szóló számtalan hír között is megdöbbentő az osztrák rendőrség május 19-ei beszámolója, miszerint Grazban letartóztattak egy Montenegróból származó 14 éves lányt, aki késes támadásra készült Graz belvárosában. Szándékáról a közösségi média tartalmainak elemzése során figyelt fel az európai...
2024. MÁJUS 21.
[ 20:00 ]
Az Európai Parlament a választások előtt még egy utolsót rúg Magyarországba - olvasom az egyik magyar hírportálon (vg.hu), s aztán szinte rögtön úgy is lett: az EP 399 igen, 117 nem szavazat, és 28 tartózkodás mellett április 24-én elfogadta az állásfoglalást, miszerint Magyarországon nincs igazán demokrácia, valami...
2024. ÁPRILIS 26.
[ 15:52 ]
Beolvasás folyamatban