Őrizetbe vették szerdán a dél-koreai hatóságok Jun Szogjol posztjáról felfüggesztett államfőt, akit lázadással vádolnak.

Az elnök házához több mint háromezer rendőr érkezett az őrizetbe vételre. Jun az elfogásakor közzétett videófelvételen kijelentette, hogy továbbra is törvénytelennek tartja az ellene folyó eljárást, és azért működik együtt, hogy elkerüljék a vérontást.

A felfüggesztett elnök korábban a többszöri idézésnek is ellenszegült a büntetőeljárás során, amely szerint a december 3-i, hatalmas botrányt kavaró hadiállapot kihirdetése államellenes bűncselekmény, puccskísérlet volt.

Őrizetbe vételekor több ezer híve is a rezidenciájánál tartózkodott, de helyszíni jelentések szerint bekiabálásokon kívül más akcióba nem kezdtek.

A magas rangú tisztségviselők korrupcióját vizsgáló dél-koreai hivatal (CIO) közölte, hogy haladéktalanul megkezdi Jun Szogjol kihallgatását. Az MTI beszámolója szerint Jun testőrségének vezetőjét is őrizetbe vették.

Az alkotmányos eljárással felfüggesztett államfőt a december elején kihirdetett és mintegy hat óra múlva visszavont szükségállapot miatt vonták vád alá, illetve azért, mert eddig ellenállt a letartóztatási parancsnak.

Ő az első köztársasági elnök Dél-Koreában, akit még hivatali ideje alatt tartóztatnak le.

A dél-koreai alkotmánybíróság a hét elején kezdte volna meg Jun Szogjol elleni alkotmányos vádemelési per tárgyalását, de el kellett napolni, mert a vádlott nem jelent meg. Jun az elmúlt hetekben nem mozdult ki a rezidenciájáról, és őrizetbe vételének megakadályozására a testőrsége is készenlétben állt.

A december közepén megszavazott alkotmányos felelősségre vonási eljárás nyomán az alkotmánybíróságnak 180 napon belül kell döntenie arról, hogy végleg leváltja-e Junt hivatalából, vagy visszaállítja a jogkörét. Az első letartóztatási kísérletnél a felfüggesztett államfőt a hadsereg is védte, de a védelmi minisztérium közölte, hogy a további ilyen kísérletekbe a hadsereg nem avatkozik bele.

A lázadás bűne Dél-Koreában halálbüntetéssel is sújtható. Jun annak idején azzal indokolta a szükségállapot bevezetését, hogy meg kell védeni az országot "az észak-koreai kommunista erőktől és az államot fenyegető elemektől". A rendelkezés visszavonására a parlament kényszerítette órákon belül.

A felfüggesztett államfő elfogását azonnal üdvözölte Pak Csande, az ellenzéki Demokrata Párt frakcióvezetője. Kijelentette, hogy ez "az első lépés a rend visszatérése felé". Az elnök mögött álló, kormányzó Népi Erő Pártjának (PPP) frakcióvezetője viszont azt hangoztatta, hogy a hatóságok fellépése igazságtalan és törvénytelen volt.