A Kína–EU-csúcstalálkozó a két fél közötti diplomáciai kapcsolatok megünneplése céljából lett összehívva, de néhány óra leforgása alatt egyre feszültebb hangulatba csapott át.

Az esemény célja az együttműködés megerősítése volt, különösen a klímavédelem és a zöld gazdaság területén, azonban a háttérben húzódó kereskedelmi és geopolitikai feszültségek hamar előtérbe kerültek – írja a Világgazdaság.

A csúcs első szakaszában a felek közös sajtónyilatkozatot adtak ki a klímavédelemről, melyet Brüsszelben hoztak nyilvánosságra. Már ekkor feltűnő volt, hogy a dokumentum kizárólag a zöld együttműködésre koncentrált, miközben számos más égető kérdés – például a kereskedelmi egyensúlytalanságok, a kínai autók vámjai vagy az ukrajnai háború – nem kapott benne helyet. A kínai hivatalos sajtó, különösen a Global Times, először csak szűkszavúan reagált, semmitmondóan hivatkozva arra, hogy az egyeztetés a globális stabilitást szolgálja.

Vádaskodás és a hangnem élesedése

Nem sokkal később azonban a Global Times lecserélte a vezető cikkét, és Hszi Csin-ping elnök nyílt kritikáját közölte az EU-val szemben. Hszi figyelmeztette Brüsszelt, hogy a gazdasági elszigetelődés és a „függőség csökkentésének” szorgalmazása hosszú távon az együttműködés rovására megy. Szerinte a kölcsönös függés nem fenyegetés, hanem lehetőség, és elutasította azokat a nyugati törekvéseket, amelyek falakat emelnének a gazdasági kapcsolatok útjába.

Európai ellentámadás és az orosz kérdés

Von der Leyen és Antonio Costa európai vezetők ezt követő nyilatkozatukban már határozottan megfogalmazták aggodalmaikat. Kiemelték, hogy a kereskedelmi kapcsolatok jelenlegi állapota egyensúlytalan: míg az EU Kína exportjának 14,5 százalékát képviseli, Kína csupán 8 százalékát adja az EU kivitelének. Az elmúlt tíz évben megduplázódott kereskedelmi deficitre, a piachoz való korlátozott hozzáférésre és a kereskedelmi torzulásokra hivatkozva változásokat sürgettek.

A csúcstalálkozó során az uniós vezetők az Ukrajnában zajló háborút is napirendre tűzték, egyértelművé téve: a jövőbeni EU–Kína kapcsolatok egyik kulcskérdése az lesz, hogyan viszonyul Peking Oroszország háborús politikájához. Von der Leyen világossá tette: Kína álláspontja Ukrajna ügyében döntő tényező lesz a további együttműködés szempontjából.

A Kína–EU-csúcs során a felek bár formálisan udvarias hangnemben tárgyaltak, valójában komoly viták bontakoztak ki a kereskedelmi egyenlőtlenségekről, a piaci hozzáférésről, valamint Kína geopolitikai szerepvállalásáról. A csúcstalálkozó nem hozott áttörést, inkább megerősítette, hogy a Kína és az EU közötti kapcsolatok egy egyre komolyabb kereskedelmi és stratégiai ellentéttel terhelt időszakba léptek.