Emmanuel Macron francia államfő és elődje, François Hollande részvételével csütörtökön megkezdődtek a 2015. november 13-i, 132 halálos áldozatot követelő párizsi terrortámadások tizedik évfordulójának hivatalos megemlékezései Párizsban és a közeli Saint-Denis-ben, a Stade de France nemzeti stadionjánál.

A modern Franciaország történetének legvéresebb terrortámadásában a Stade de France-nál három öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, egy ember halálát okozva. Eközben Párizs belvárosában egy másik, háromtagú terrorkommandó hat kávéház és étterem teraszán végzett 39 emberrel. A harmadik kommandó a Bataclan koncertterembe hatolt be, ahol a dzsihadisták kilencven embert megöltek és csaknem négyszázat megsebesítettek. A merénylők egy része öngyilkos merényletben halt meg, másokat a kommandósok ártalmatlanítottak.

A túlélők közül ketten az elmúlt évtizedben öngyilkosok lettek. A támadásokban csaknem négyszázan sérültek meg fizikailag, és több ezren szenvednek a lelki következményektől. A merényletek elkövetőjeként az Iszlám Állam vállalta a felelősséget; ugyanennek a hálózatnak a tagjai követték el a 2016. márciusi brüsszeli támadásokat is.

A két köztársasági elnök elsőként a stadion D kapujánál rótta le kegyeletét, ahol tíz évvel ezelőtt egy néző a közelben felrobbant bomba miatt életét vesztette. Ezt követően Macron, felesége Brigitte Macron, François Hollande, Anne Hidalgo párizsi főpolgármester, valamint kormánytagok és túlélők végiglátogatják a támadássorozat összes helyszínét: a Le Carillon, Le Petit Cambodge, La Bonne Bière, Casa Nostra, Comptoir Voltaire és La Belle Équipe vendéglátóhelyeket, valamint a Bataclan koncerttermet, ahová 9 óra 40 perckor hatolt be az utolsó kommandó az Eagles of Death Metal amerikai rockzenekar fellépése alatt. A túszok kiszabadítása csaknem három órát vett igénybe.

A megemlékezések rövidek és egyszerűek, beszédek nélkül zajlanak; a koszorúzás után az áldozatok nevét olvassák fel. Az eseményeket élőben közvetítik a francia televíziók, a République téren pedig óriáskivetítőn követhetők. A főpolgármesteri hivatal arra kérte a párizsiakat, hogy a téren helyezzenek el virágot vagy gyertyát; a szobrot már déltől virágcsokrok borítják.

A nap folyamán emlékparkot avatnak a városháza közelében, este pedig az Eiffel-tornyot a nemzeti színek díszítik. A Notre-Dame és valamennyi párizsi templom harangjai 18 órakor szólalnak meg.

Laurent Nunez belügyminiszter a BFM hírtelevízióban emlékeztetett: Franciaországban továbbra is magas a terrorfenyegetettség, és az év eleje óta hat merényletet sikerült meghiúsítani.

A dzsihadista kommandók egyetlen életben maradt tagját, Salah Abdeslamot 2022 júniusában tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A kommandó többi tagja vagy felrobbantotta magát, vagy lelőtték őket.

2015-ben több más dzsihadista támadás is megrázta Franciaországot: január 7-én a Charlie Hebdo szerkesztőségében 12 embert öltek meg, másnap egy rendőrnőt lőttek le Párizs külvárosában, január 9-én négy ember halt meg egy zsidó élelmiszerboltban tartott túszejtés során. Áprilisban egy 32 éves nővel végeztek Párizs közelében, júniusban Saint-Quentin-Fallavierban fejeztek le egy üzletembert. Augusztusban az Amszterdam–Párizs vonaton támadtak meg egy utast, akit csak az utasok bátorsága mentett meg.

A tervek szerint 2029 végén vagy 2030 elején Párizsban múzeum nyílik a terrorizmus áldozatainak emlékére. A gyűjtemény mintegy ötszáz, a 2015-ös terrortámadásokhoz kapcsolódó tárgyat mutat majd be, főként túlélők és hozzátartozók adományaiból.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az évforduló alkalmából hangsúlyozta: tíz évvel ezelőtt Párizs „szívét tépték ki”, aznap életeket és jövőket loptak el. A merényletek a szabadság, a béke és a tolerancia ellen irányultak – azok ellen az értékek ellen, amelyek Franciaországot és Európát formálták.

Az elnök szerint ma is emlékezünk az áldozatokra, és mindazokra, akik máig viselik annak az éjszakának a látható vagy láthatatlan sebeit.