A NATO Katonai Bizottságának elnöke szerint a szövetség "agresszívabb" fellépést fontolgat az Európa elleni orosz hibrid hadviseléssel, elsősorban a kibertámadásokkal, a szabotázsakciókkal és a légtérsértésekkel szemben.

Giuseppe Cavo Dragone tengernagy a Financial Times című londoni üzleti napilap hétfői kiadásában megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a NATO "minden lehetőséget tanulmányoz".

Az olasz főtiszt szerint az atlanti szövetség a kibertámadások ügyében jelenleg reagáló állásponton van, de gondolkodik azon, hogy ehelyett "agresszívabb vagy proaktívabb módon" lépjen fel.

Dragone az interjúban kijelentette, hogy a NATO szerint a kiberhadviselés területén egy esetleges "megelőző csapás" védelmi akciónak minősülne. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez "távolabb áll" a NATO "normál gondolkodásmódjától és magatartásától".

Hozzátette viszont azt is, hogy a lehetőségek között szerepel a "velünk szemben álló fél agresszivitásához mérve agresszívabb fellépés".

A problémát ennek jogi, hatásköri kerete jelenti, vagyis az, hogy "ki fogja mindezt végrehajtani" - mondta a NATO Katonai Bizottságának elnöke a Financial Timesban hétfőn megjelent interjúban.

Hozzátette: az ilyen etikai, törvényi és joghatósági ügyek miatt a NATO mozgástere sokkal korlátozottabb, mint Oroszországé.

A tengernagy kiemelte ugyanakkor, hogy sikeres a szövetség Balti Őrszem (Baltic Sentry) nevű légi és tengeri járőrtevékenysége, mivel ennek kezdete óta semmiféle olyan szabotázsakció nem történt a balti-tengeri térségben, mint amilyenek 2023-ban és 2024-ben sokszor előfordultak.

Azokban az években ugyanis a nyugati szankciók kikerülésére létrehozott orosz "árnyékflotta" hajói a NATO feltételezése szerint számos tengeralatti kábelt elvágtak, bár Moszkva ezt tagadja.

"A Baltic Sentry kezdete óta semmi nem történt, és ez azt jelenti, hogy az ilyen jellegű elrettentő tevékenység hatékony" - mondta a katonai vezető.

A Financial Times szerint ugyanakkor a Balti Őrszem sikere ellenére a NATO-n belül tovább élnek az aggályok, miután októberben egy finn kerületi bíróság elutasította a balti-tengeri kábelek elszakításával vádolt Eagle S nevű hajó legénysége elleni eljárás lefolytatását, arra hivatkozva, hogy a felételezett incidens nemzetközi vizeken történt és így ebben az ügyben nem alkalmazható a finn büntetőjog.

Arra a kérdésre, hogy bíróság döntése szabad kezet adhat-e a nemzetközi vizeken tevékenykedő orosz hajóknak, Elina Valtonen finn külügyminiszter a brit lapnak nyilatkozva igennel válaszolt, hozzátéve, hogy ez "gondot okozhat".

Valtonen is úgy fogalmazott, hogy a NATO vizsgálja a "rámenősebb" fellépést az ilyen ügyekben, bár hangsúlyozta, hogy "erre mindeddig nem volt szükség", írja az MTI.

"Hátrébb kell lépnünk egyet és elemeznünk kell, hogy az agresszornak mi a szándéka. Ezután sem szabad hisztérikusan fellépni, mivel megvannak a magunk játékszabályai, amelyekben bíznunk kell, hiszen ezek meglehetősen robusztusak" - mondta a Financial Timesnak a finn külügyminiszter.