Százhetven bíboros érkezett a Vatikánba a XIV. Leó pápa vezette rendkívüli konzisztóriumra, amelynek két fő témája az egyház küldetése és a szinodalitás – közölte Matteo Bruni szentszéki szóvivő a tanácskozás első napja végén, szerda este.

XIV. Leó pápa első konzisztóriumán a bíborosi testület 245 tagjából 170-en vesznek részt.

Köztük vannak azok a bíborosok is, akik nyolcvan évnél fiatalabbak, így tavaly májusban részt vettek az egyházfő megválasztásán.

A konzisztóriumon jelen van Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek, valamint Német László belgrádi érsek.

A Vatikánban zajló tanácskozás első napját összegezve Matteo Bruni elmondta: szerda délután többen is szót kértek, fejenként háromperces felszólalásokkal.

A konzisztóriumot megnyitó beszédében XIV. Leó hangsúlyozta, hogy a bíborosi testület „nagyon változatos csoportot alkot, amit a bíborosok más és más származása, eltérő kultúrája, egyházi és társadalmi hagyományai, képzése és tudományos végzettsége, pásztori tapasztalatai, valamint természetesen személyes karaktere és sajátosságai gazdagítanak”. A pápa kijelentette: a bíborosoknak együtt kell működniük az egyház szolgálatában.

„Az egység összetart, a megosztottság szétszór” – mondta a pápa.

XIV. Leó négy téma elmélyítését javasolta: az egyház küldetését a világban, a Szentszék szolgálatát, a szinodalitást – ami az egyházon belüli együttműködés eszközeit és módjait illeti –, valamint a liturgiát.

Végül az idő rövidsége miatt a konzisztórium az egyház missziója és a szinodalitás kérdéskörét választotta – mondta el a szentszéki szóvivő.

„Nem kell közös dokumentumot megfogalmaznunk, ehelyett közös beszélgetést indítsunk, amely segít szolgálatomban az egész egyház küldetése érdekében. Csütörtökön a két kiválasztott témával foglalkozunk, arra az irányadó kérdésre keresve a választ, hogy a következő egy vagy két évet tekintve mire irányuljon a figyelem, és mi legyen a prioritás” – hangsúlyozta XIV. Leó.

Matteo Bruni hozzátette: a bíborosok nyolc-kilenc fős munkacsoportokban dolgoznak. A konzisztórium második, csütörtöki napján kizárólag a helyi egyházak képviselőiből álló kilenc munkacsoport számol majd be a pápának arról, mire jutottak. A kúrián dolgozó bíborosok csoportjainak ugyanis a következő időszakban is lesz lehetőségük az egyházfővel egyeztetni.

XIV. Leó pápát május 8-án választották meg az egyház élére.

Nyolc hónap elteltével szólította a Vatikánba a bíborosokat: egy nappal azt követően, hogy január 6-án lezárta a Ferenc pápa által indított jubileumi szentévet.

Tavaly a bíborosok – Ferenc pápa halála és a pápaválasztó konklávé közötti időszakban tartott vatikáni tanácskozásukon – a bíborosi kollégiummal folytatott rendszeres konzultáció újraindítását szorgalmazták. A gyakorlat Ferenc pápa idején ritkának számított, bár az egyházfő kilencfős bíborosi csapatot állított fel a reformok kidolgozására, és 2023-ban, valamint 2024-ben szinódust is összehívott.

Most a bíborosok nevében Timothy Radcliffe tartott beszédet. Az angol bíboros az egyik utolsó volt, akit Ferenc pápa kreált 2024 decemberében, majd 2025 májusában részt vett XIV. Leó pápa megválasztásán. Azóta betöltötte nyolcvanadik életévét, így már nem számít pápaválasztónak.

„Borzasztó viharok korát éljük, amelyre növekvő erőszak nyomja rá bélyegét, a fegyveres bűncselekményektől kezdve a háborúkig. A gazdagok és szegények közötti szakadék egyre mélyül. Az utolsó világháborút követő világrend darabjaira hullik. Nem tudjuk még, mivel jár a mesterséges intelligencia. Ha még nem aggódunk, tegyük azt. Az egyházat is belső viharok rázzák: szexuális visszaélések és ideológiai megosztottság. Az Úr arra szólít, hogy ezekben a viharokban hajózzunk, és igazsággal és bátorsággal szálljunk velük szembe, anélkül hogy félénken a parton várakoznánk” – jelentette ki Radcliffe bíboros. (MTI)