Öt év bizonytalanság, egymást követő előre hozott választások sorozata és bénult kormányzás után látványos fordulat következett be Bulgáriában: Rumen Radev új politikai formációja, a Progresszív Bulgária elsöprő győzelmet aratott a vasárnapi parlamenti választáson. A választási siker új korszakot nyit Bulgáriában.

Radev egészen 2026. januárjáig volt Bulgária elnöke, és kifejezetten amiatt mondott le hivataláról, hogy pártjával elindulhasson a tavaszi parlamenti választáson. Az április 19-i választáson Radev pártja, a Progresszív Bulgária (PB) végül közel harminc éve nem látott nagyságú győzelmet aratott A nemzeti baloldali PB a szavazatok 44,7 százalékát szerezte meg, ami 130 mandátumos stabil többséget jelent a 240 fős parlamentben.

Az eredmény a korábbi hatalmi elit súlyos vereségét jelenti, írja az MTI-re hivatkozva a hirado.hu.

Bulgáriában a mostani győzelemmel egy olyan korszak zárult le, ahol hét egymást követő választás során nem sikerült stabil kormányt választani az ország élére. Az éveken át húzódó kormányválság alatt továbbra is jellemző volt az átható korrupció és az elsöprő társadalmi kiábrándultság.

Radev győzelme jól illeszkedik az európai trendekbe. A volt elnök kampánya legerősebben a korrupcióellenesség jelszavára épült, de az Európai Uniót is sok kritika érte. Az utóbbi időszakban egyre nőtt azoknak a választóknak a száma, akik úgy gondolják, hogy a brüsszeli uniós vezetés nem tudott jó válaszokat adni a megélhetési, szuverenitási és biztonsági kérdésekre.

Radev úgy kapott évtizedek óta nem látott felhatalmazást a választóktól, hogy a közelmúltban nyíltan bírálta az Európai Unió Oroszországgal szembeni szankciós politikáját, ellenezte Bulgária euróövezeti csatlakozását, és azt is hangsúlyozta, hogy helyre kell állítani a párbeszédet Moszkvával.

Bulgária ugyan idén csatlakozott az euróövezethez, nem sokkal korábban pedig a schengeni övezet teljes jogú tagja lett, Radev azonban mindkét ügyben jóval óvatosabb, sőt kritikusabb álláspontot képviselt, mint a nyugati orientációjú bolgár politikai elit. Úgy vélte, az euró bevezetésének időzítését referendumon kellett volna eldönteni, és azt is világossá tette, hogy Bulgáriának nem érdeke kritikátlanul igazodnia minden brüsszeli döntéshez.

Habár az uniós ügyek is lekötötték a bolgár választók figyelmét, de a választást mégis leginkább az határozta meg, hogy a bolgár társadalom megelégelte a régi pártok uralmát. Az utóbbi évtizedekben Bulgáriát a leghosszabb ideig kormányzó jobbközép GERB párt súlyos vereséget szenvedett, szövetségese a liberális DPS párt pedig szintén jelentősen visszaszorult. A két párt együttesen a parlamenti mandátumok mindössze negyedét nyerték el, és 15 százaléknyi támogatottságot buktak a legutóbbi választás óta.

Az elmúlt években tömegek tiltakoztak a korrupció, a politikai érinthetetlenség és a gyenge koalíciós kormányok miatt. Az utóbbi választásokhoz képest magasnak számító 50 százalékos részvétel is azt mutatta, hogy a választók egy része rendszerszintű változást akart. Radev ezt a hangulatot tudta összefogni: egyszerre szólította meg kiemelkedő arányban az idősebb, a hagyományosan oroszbarát és a nemzeti érzelmű szavazókat, valamint azokat a fiatalabb, gazdasági fejlődést és rendet akaró szavazókat, akik belefáradtak az évek óta tartó folyamatos káoszba.

A változás üzenete azért is volt vonzó sok bolgár szavazó számára, mert az EU- és NATO-tagság ellenére Bulgária továbbra is az unió legszegényebb tagállama. A szegénység miatt a választók szemében könnyen hitelét vesztette a nyugatos irányvonalat hirdető régi politika, amely ugyan integrációt, reformot és felzárkózást ígért, de a mindennapi életben nem hozott áttörést. A választások eredménye azt mutatja, hogy a bolgár választók elégedetlenek a be nem váltott ígéretekkel.

Az új kormány várhatóan több konfliktust fog vállalni Brüsszellel a nemzeti érdekek védelmében, ez pedig a nemzetközi lapok szerint komoly aggodalmat váltott ki Brüsszelben és több nyugati fővárosban is.

Az EU-ban attól tartanak, hogy Radev kormánya megtörheti Bulgária eddigi egyértelműen nyugatpárti irányvonalát, lassíthatja vagy gyengítheti az Ukrajnának nyújtott támogatást, és ismét nagyobb mozgásteret adhat az orosz befolyásnak az Európai Unión belül.

Bulgária stratégiai fekvése, energetikai szerepe és regionális súlya miatt egy oroszbarát külpolitikai irányváltás sok borsot törhet az uniós vezetés orra alá.