Ukrajnai látogatásra hívná meg a brit uralkodót az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij, akit hétfő este a London nyugati határában fekvő windsori kastélyban fogadott III. Károly király, a találkozó után a The Guardian című baloldali brit napilapnak elmondta: azt tervezi, hogy hivatalos állami látogatásra szóló meghívót küld Károlynak.

Zelenszkij a lap keddi kiadásában megjelent interjúban, amit az MTI idéz, kijelentette, hogy a király akár még az idén eleget tehet a kijevi meghívásnak.

Az ukrán államfő előzőleg négyoldalú londoni csúcstalálkozón vett részt a közös érdekű nemzetközi diplomáciai ügyekben E3-csoportként fellépő Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetőivel, vagyis a vendéglátó Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia államfővel és Friedrich Merz német kancellárral.

A vasárnap éjszakába nyúló találkozón a négy vezető azonnali és teljes körű tűzszünetre szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ugyanakkor sürgős feladatként jelölte ki a légi elfogórendszerek gyártásának felfuttatását, valamint a ballisztikus rakéták elhárítására képes rakétarendszerek és a mélységi csapásmérésre alkalmas eszközök közös kifejlesztését is.

A csúcstalálkozó előtt az ukrán elnök a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva leszögezte, hogy a béke ára nem lehet a Donyec-medence átadása Oroszországnak.

Ugyanakkor kijelentette: a tűzszünet érdekében hajlandó lenne a jelenlegi frontvonalak "befagyasztására", mivel ez a fegyvernyugvás elérésének leggyorsabb módja.

Az ukrán elnök - Kijev részéről hivatalosan először - megerősítette, hogy Roman Abramovics orosz milliárdos üzletember - az angol első osztályban, a Premier League-ben játszó Chelsea futballklub korábbi tulajdonosa, aki ellen a nyugati hatalmak jelentős pénzügyi szankciókat tartanak érvényben Putyinhoz fűződő kapcsolatai miatt - az utóbbi napokban közvetítői szerepet vállalt közte és az orosz államfő között.

Abramovicsról szólva a keddi The Guardian-interjúban Zelenszkij azt mondta: a londoni négyes csúcstalálkozón sürgette Keir Starmer brit kormányfőt annak elősegítésére, hogy az orosz pénzember a Chelsea eladásából befolyt 2,4 milliárd fontot a brit kormány előírásának megfelelően adja át ukrajnai humanitárius célokra.

Abramovics, aki 19 évig birtokolta a londoni futballklubot, alig néhány nappal az ukrajnai háború kitörése után, a brit kormány nyomására minden pozícióját feladta a klubnál, és eladta részesedését a csapatban.

Az akkori konzervatív párti brit kormány engedélyezte a tranzakciót, azzal a kikötéssel, hogy Abramovics semmilyen formában nem részesülhet a vételárból, és a pénzt Ukrajnában, humanitárius célokra kell felhasználni.

Az ügylet lezárulta után Abramovics maga is ígéretet tett arra, hogy a vételárat ilyen célokra fordítja. A brit kormány és az orosz nagybefektető jogi képviselői között azonban azóta is tart a vita ennek feltételeiről, a pénz pedig az orosz vagyoneszközökre kirótt brit szankciók miatt zárolás alatt fekszik egy londoni bankszámlán, amelyet Abramovics egyik befektetési cége vezet.

Keir Starmer munkáspárti brit kormányfő decemberben bejelentette: az orosz nagybefektető vagy önként teljesíti a Chelsea vételárának ukrajnai humanitárius felhasználására tett kötelezettségvállalását, vagy a brit kormány peres úton éri el ugyanezt.

London március 17-ét jelölte ki ennek határidejeként, ám Abramovics azóta sem fizetett, így a brit kormány jogi képviselői megkezdték a peres eljárás előkészítését.

Zelenszkij a keddi The Guardian-interjúban utalást tett arra, hogy a Chelsea vételárából Kijev fegyverek, köztük orosz ballisztikus rakéták elhárítására alkalmas rakétarendszerek beszerzésére is költene.

Az ukrán elnök azt mondta: a londoni csúcson arra kérte az E3-országokat, hogy segítsenek "az ukrán égbolt lezárásában" az orosz légitámadások elhárítása végett.

Közölte emellett: finanszírozást kért ahhoz is, hogy Ukrajnában hivatásos hadsereget lehessen létrehozni a jelenlegi rendszer helyett, amelyben gyakran akaratuk ellenére soroznak be embereket katonai szolgálatra.

Zelenszkij azt mondta, hogy a londoni négyes csúcson szó esett Ukrajna NATO-csatlakozásáról is, és ő annak a véleményének adott hangot, hogy ez az észak-atlanti szövetség érdekeit is szolgálná.