Súlyos vereséget szenvedett Friedrich Merz német kancellár pártja a vasárnapi tartományi választásokon. Mecklenburg–Elő-Pomerániában a CDU 4,9 százalékot szerzett, így kiesett a tartományi parlamentből, Berlinben pedig a Linke végzett az első helyen. Az AfD mindkét tartományban erősödött, Mecklenburg–Elő-Pomerániában pedig a legtöbb szavazatot kapta.
Mecklenburg–Elő-Pomerániában az Alternatíva Németországért (AfD) 38,3 százalék körüli eredménnyel végzett az élen, több mint kétszer akkora támogatottságot szerezve, mint öt évvel korábban. A Manuela Schwesig, Mecklenburg–Elő-Pomeránia tartományi miniszterelnöke vezette szociáldemokrata SPD 35,5 százalékot kapott. A Linke 6,5, a Zöldek pedig 5,7 százalékkal jutottak be a tartományi parlamentbe.
A CDU számára ugyanakkor történelmi mélypontot hozott a választás: 4,9 százalékos eredményével nem érte el az ötszázalékos parlamenti küszöböt. A Reuters szerint ez a párt legrosszabb tartományi választási eredménye a második világháború utáni Németország történetében. Friedrich Merz maga is „katasztrófának” nevezte az eredményt.
Az AfD ugyan a legerősebb párt lett, de nem szerzett abszolút többséget. A 71 tagú parlamentben 32 mandátuma lesz, az SPD-nek 29, a Linkének és a Zöldeknek pedig öt-öt. Az SPD és a Linke eddigi koalíciója így elveszítette többségét, de a Zöldek bevonásával továbbra is kialakítható parlamenti többség. A többi párt korábban kizárta a koalíciós együttműködést az AfD-vel.
Berlinben egészen más politikai erősorrend alakult ki. A Linke története során először lett a legerősebb párt a német fővárosban, 25 százalék feletti eredménnyel. A CDU 19 százalék körül végzett, az AfD pedig 16,3 százalékkal a harmadik helyre került. A Zöldek 14,3, az SPD pedig mindössze 12,1 százalékot kapott.
A Linke előretörésében fontos szerepet játszott a berlini lakhatási válság. A párt listavezetője, Elif Eralp a kampányban a nagy magán-lakásvállalatok állami tulajdonba vételének ügyét is központi témává tette. Egy 2021-es népszavazáson a berliniek 58 százaléka támogatta, hogy a nagy ingatlantulajdonosok egy részének lakásállományát köztulajdonba vegyék, bár a gyakorlati megvalósítás továbbra is komoly jogi és pénzügyi kérdéseket vet fel.
Berlinben az eddigi CDU–SPD-koalíció elveszítette parlamenti többségét. A Linkének 47, a CDU-nak 34, az AfD-nek 29, a Zöldeknek 26, az SPD-nek pedig 22 mandátuma van. Matematikailag több koalíció is lehetséges: a Linke, a Zöldek és az SPD együtt kényelmes többséggel rendelkezne, de CDU–Zöldek–SPD-összefogás is elérhetné a szükséges mandátumszámot. A CDU ugyanakkor kizárta a Linkével való együttműködést, az AfD-vel pedig a többi parlamenti párt nem kíván koalícióra lépni.
A berlini választás egyik feltűnő sajátossága a generációk közötti különbség volt: a 16–24 éves választók 46 százaléka a Linkét támogatta, miközben az idősebb korosztályok körében jóval gyengébben szerepelt. Az SPD ezzel szemben újabb történelmi mélypontra került a fővárosban.
A két tartományi választás egyaránt gyengítette Friedrich Merz pozícióját, de a kancellár hétfőn közölte: nem kíván lemondani, és folytatni akarja reformpolitikáját. A CDU gyenge szereplése ugyanakkor tovább erősítette a párton belüli és koalíciós vitákat, miközben Németországban egyszerre nőtt az AfD és a Linke támogatottsága a hagyományos középpártok rovására.



A FŐSZAKÁCS AJÁNLATA
ÁLLÁSHIRDETÉSEK
Helységnévtár

