A polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekmények gyanújával őrizetbe vettek kilenc embert az észak-koszovói Zubin Potok községben - közölte vasárnap a koszovói rendőrség és a különleges ügyészség.

A közös közlemény szerint a különleges ügyészség utasítására vasárnap hajnalban végrehajtott műveletben a háborús bűncselekményeket vizsgáló rendőrségi igazgatóság és más különleges egységek vettek részt. Az akció a "mitrovicai értelmiségiek csoportjaként" ismert, 1999-ben eltűnt albán civilek ügyéhez kapcsolódik. A hatóságok későbbre ígértek részletes tájékoztatást.

A szerb kormány Koszovó-ügyi Irodája közölte, hogy az őrizetbe vettek szerb nemzetiségűek. Az iroda elítélte a rendőrségi műveletet, és azzal vádolta a pristinai vezetést, hogy a háborús bűncselekmények kivizsgálását a helyi szerb lakosság megfélemlítésére és elüldözésére használja fel, írja az MTI.

A belgrádi közlemény szerint az őrizetbe vettek között egy kilencvenéves férfi is van. Az iroda munkatársai kapcsolatba léptek az érintett családokkal, hogy jogi segítséget biztosítsanak a gyanúsítottaknak.

Zubin Potok környékén a nyáron több feltételezett tömegsír helyszínén végeztek feltárásokat. A koszovói rendőrség és a különleges ügyészség augusztus 7-én jelentette be, hogy már három helyszínen bukkant emberi maradványokra. Az ásatásokat csaknem kétéves nyomozás előzte meg, az ügyben augusztus elejéig három embert vettek őrizetbe háborús bűncselekmények gyanújával.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök a feltárások idején közölte: feltételezésük szerint annak a 23 albán civilnek a maradványait találhatták meg, akiket 1999. április 19-én hurcoltak el Kosovska Mitrovicából. A munkát a maradványok szétszóródása és a nehéz terepviszonyok is hátráltatták.

A maradványokat DNS-vizsgálatra küldték. Albin Kurti szeptember 19-én már arról számolt be, hogy a maradványokból vett minták alapján három áldozatot azonosítottak. A miniszterelnök szerint az eredmények megerősítették, hogy a feltárások a "mitrovicai értelmiségiek csoportjának" ügyéhez kapcsolódnak. Az azonosításról értesítették a hozzátartozókat.

Belgrád és Pristina 2023 májusában az Európai Unió közvetítésével közös nyilatkozatot fogadott el az eltűnt személyek ügyének rendezéséről. Albin Kurti szeptemberben ismét arra kérte az Egyesült Államokat, az Európai Uniót és az Egyesült Királyságot, hogy gyakoroljanak nyomást Szerbiára a vállalások teljesítése és az eltűntek felkutatását segítő archívumok megnyitása érdekében.

A Koszovói Háborús Bűncselekmények Intézetének augusztusban ismertetett adatai szerint az 1998-1999-es szerb-koszovói háborúban 12 230 ember vesztette életét, és akkor még 1577 - főként albán nemzetiségű - személyt tartottak nyilván eltűntként.