Szeptember 30-ig befejezi iraki katonai jelenlétét az Egyesült Államok: az utolsó amerikai egységek is elhagyják az országot, lezárva a 2003-as invázióval kezdődött, több mint két évtizedes katonai korszakot. A kivonulásról Washington és Bagdad még 2024-ben állapodott meg, azóta az amerikai erők fokozatosan adták át feladataikat az iraki biztonsági erőknek, írja a Reuters.

Az Egyesült Államok 2003 márciusában indított háborút Irak ellen, amely Szaddám Huszein rendszerének megdöntéséhez vezetett. Az amerikai csapatok 2011-ben egyszer már kivonultak, három évvel később azonban visszatértek, amikor az Iszlám Állam gyors terjeszkedése miatt létrejött a nemzetközi koalíció. Az amerikai jelenlét az elmúlt években már jóval kisebb létszámú volt, főként kiképzési, tanácsadói és terrorellenes feladatokra korlátozódott.

A 2024-es amerikai–iraki megállapodás eredetileg azt rögzítette, hogy az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció iraki katonai missziója 2025 szeptemberéig lezárul, miközben Szíria támogatásához kapcsolódó bizonyos műveletek 2026 szeptemberéig folytatódhatnak iraki területről. A mostani kivonulással ez az átmeneti szakasz is véget ér.

Az iraki kormány a szeptember 30-i határidőt véglegesnek nevezte. Ali al-Zaidi miniszterelnök korábban azt hangsúlyozta, hogy októbertől Irak biztonságáért elsősorban az ország saját fegyveres erői felelnek majd, miközben Washingtonnal a katonai kivonulás után is fennmarad a kétoldalú együttműködés.

A döntést Irakban nem mindenki fogadja egyformán. Az iráni támogatású síita milíciák a kivonulást az amerikai katonai jelenlét megszűnésének és Irak szuverenitása megerősödésének tekintik. Más politikai és biztonsági szereplők viszont attól tartanak, hogy az amerikai erők távozása növelheti Irán és a hozzá kötődő fegyveres csoportok befolyását, miközben az Iszlám Állam kisebb sejtjei továbbra is aktívak az ország egyes részein.

Különösen az iraki kurd vezetés fogalmazott meg aggodalmakat. Masrour Barzani, az iraki Kurdisztáni Regionális Kormány miniszterelnöke arra figyelmeztetett, hogy az amerikai erők távozása gyengítheti a térség védelmét, miközben a kurd területeket az elmúlt időszakban ismételten rakéta- és dróntámadások érték.

A Reuters szerint a kivonulás után az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy Bagdad mennyire képes ellenőrzése alá vonni az országban működő fegyveres csoportokat. Több, Iránhoz kötődő milícia egyelőre nem mutat hajlandóságot a lefegyverzésre, miközben az iraki kormány azt szeretné, hogy ezek az alakulatok egyértelműen az állami parancsnoki rendszer alá kerüljenek.