Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint helyes döntés, hogy az európai országok képviselői nem vesznek részt a november 10-én Abu-Dzabiban kezdődő orosz–amerikai–ukrán tárgyalásokon. A szóvivő azzal indokolta álláspontját, hogy az európai országok egy csoportja éppen a béketárgyalások előestéjén kezd nagyszabású hadgyakorlatot Lengyelországban, amelynek célja az Ukrajnába esetlegesen telepítendő nemzetközi erők felkészítése.

Zaharova szombati nyilatkozatában különösen jelképesnek nevezte a hadgyakorlat időzítését.

„Szimbolikus, hogy ezek a gyakorlatok éppen az orosz–amerikai–ukrán egyeztetések abu-dzabi folytatása előtt kezdődnek. Ez ismét megerősíti, hogy az európaiaknak nincs helyük a tárgyalóasztalnál” – jelentette ki az orosz külügyminisztérium szóvivője az Interfax hírügynökség szerint.

Zaharova azzal vádolta a nyugati országokat, hogy továbbra sem hajlandók figyelembe venni Oroszország általa jogosnak nevezett biztonsági aggodalmait, és folyamatosan fokozzák a katonai feszültséget.

Állítása szerint London és Párizs az Ukrajnába telepítendő többnemzetiségű erőkkel olyan katonai támaszpontot kívánna kialakítani, amely az Oroszországgal való szembenállást szolgálná.

Moszkva korábban is többször jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja nyugati katonai egységek ukrajnai állomásoztatását, még egy esetleges békemegállapodást követően is.

Közel háromezer katona gyakorlatozik Lengyelországban

A Zaharova által bírált hadgyakorlat november 9. és 22. között zajlik Lengyelországban, az úgynevezett tettre készek koalíciójának részvételével.

A Koalicja 26.2 elnevezésű műveletben várhatóan mintegy 2800 katona vesz részt, többek között Nagy-Britanniából, Franciaországból, Németországból, Lengyelországból és más európai országokból.

A gyakorlat célja a csapatok, a felszerelések és az utánpótlás mozgatásának, valamint a különböző országok katonai egységei közötti együttműködésnek a begyakorlása.

A brit és francia kezdeményezésű koalíció egy olyan többnemzetiségű erő felállításának lehetőségét vizsgálja, amely egy ukrajnai tűzszünet után hozzájárulhatna az ország biztonságának garantálásához és egy újabb orosz támadás elrettentéséhez.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a hadgyakorlat nem jelenti a tűzszünet közeli megkötését, hanem a koalíció felkészülését szolgálja arra az esetre, ha létrejönne egy megállapodás.

Az európai országok tehát a tervezett műveletet biztonsági előkészületnek tekintik, míg Moszkva a katonai feszültség fokozásaként értékeli.

Európa nélkül döntenének Európa biztonságáról?

A november 10–11-ére tervezett abu-dzabi tárgyalásokon Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői vesznek részt.

A tárgyalások egyik központi kérdése az ukrajnai háború lezárásának feltételrendszere és az ország jövőbeni biztonsági garanciáinak kialakítása lesz.

Az európai országok közvetlen részvételét Moszkva egyelőre elutasítja. Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó már október végén kijelentette, hogy a háromoldalú egyeztetésekre nem hívtak meg európai képviselőket.

Az Európai Unió és a NATO tagállamai viszont hangsúlyozzák, hogy egy tartós békemegállapodásnak Európa biztonságát is figyelembe kell vennie, ezért az európai országok nem maradhatnak ki a hosszú távú rendezésből.

Washington az abu-dzabi találkozót megelőzően külön egyeztetéseket folytatott Ukrajnával, a NATO-val és európai partnereivel. Ezeken az ukrán biztonsági garanciák és a jövőbeni európai biztonsági rendszer kérdései is napirenden szerepeltek.

A november 10-i találkozó tehát nemcsak az orosz–ukrán háború lezárásáról, hanem közvetve Európa jövőbeni biztonsági rendjéről is szólhat.

Az európai országok kizárásával kapcsolatos vita ugyanakkor már a tárgyalások megkezdése előtt érzékelteti, hogy a felek nem csupán a béke feltételeiről, hanem arról sem értenek egyet, kiknek kell részt venniük a megállapodás kialakításában. (Tanjug, Interfax, Reuters, AP)