A közmédia egyik legfontosabb feladata, hogy őrizze a külhoni magyarság szellemi örökségét, bemutassa kulturális, történelmi értékeit és megismertesse azt a világ bármely táján élő nemzettársakkal – mondta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az erdélyi Torockón, a 11. Duna Napok hivatalos megnyitóján szombat délelőtt.

Altorjai Anita a Duna-ház előtt mondott beszédében hozzátette: örömmel teljesítik ezt a rendkívül fontos küldetést. A nemzeti összetartozás napja alkalmából megtartott Duna Napokon „a muzsika, a tánc, a képzőművészet, a játék vagy a hit közös nyelvén köszöntjük egymást” Torockó főterén – fogalmazott.

Mert számtalan a kincs – folytatta, ami összeköt bennünket, és a 11. Duna Napokon e kincsek közül számosat bemutatunk: mesterségek tudói, hagyományok őrzői, a szellemi örökség gyarapítói olyan programot kínálnak, amely biztosan felejthetetlen élményt nyújt.

Jelezte: a péntek esti nulladik napon már megtelt Torockó főtere: sok ezren énekeltek a Lócival, a 4s street-tel és az EDDÁ-val. Szombaton pedig mások mellett a Nemzeti Táncegyüttes, az Operettszínház művészei, a Magyar Banda, a Kormorán, a Parno Grast muzsikusai várják az ide érkezőket, közülük a legkisebbek Szalóky Ági dalait, meséit hallgathatják meg.

A számára legkedvesebb programként említette a Nemzet Művésze díjjal kitüntetett fotográfus, Korniss Péter kiállítását, amely a 70-es évek táncházait, báljait idézi meg.

Hozzátette: a tárlattal és a Duna Napok sok-sok néptáncos programjával a tavaly elhunyt Kossuth-díjas koreográfus, Novák Ferenc, Tata előtt is tisztelegnek a szervezők.

Altorjai Anita kitért arra: közel ötszáz művész, muzsikus, énekes, táncos és sok ezer vendég érkezett Torockóra, hogy a nemzeti összetartozás napjához közeledve együtt ünnepelje magyarságát, hagyományait, kulturális kincseit. Mert – idézte Sebő Ferencet – a hagyományt nem ápolni kell, mert nem beteg, nem őrizni kell, hisz nem rab. A megnyitón felolvasta Nacsa Lőrincnek, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárának üzenetét.

Az államtitkár levelében úgy fogalmazott: a Duna Napok 2014 óta minden évben előfutára a nemzeti összetartozás napjának. A program, az istentisztelet, a koncertek, a kiállítások, az ízek, a mesterségek, mind-mind a magyarság sokszínű jelenének egy-egy árnyalatát hozzák közel a résztvevőkhöz.

Amit a Duna Médiaszolgáltató egész évben közvetít a nemzetről, azt Torockón ezekben a napokban teljes mértékben átélhetővé teszik – értékelt, megköszönve egész éves munkájukat.

Nacsa Lőrinc kitért arra: „nemzeti összetartozásunk virágkora 2010-ben kezdődött”, amikor a kormány végrehajtotta a nemzetpolitikai fordulatot. „Célunk az volt, hogy magyarnak lenni a szülőföldön, sőt, a világ bármely pontján előny legyen. Ehhez olyan közösségekre van szükség, amelyek értékként tekintenek a magyarságukra, anyanyelvükre, kultúrájukra és éltetni akarják azt” – fogalmazott.

Hozzátette: a kormány felelősséget visel azokért a közösségekért, amelyek „nemzetünk jó hírét öregbítik, és közös kincseinket áthagyományozzák a jövő nemzedékére is”.

Azt is írta: manapság különösen megnehezítik a dolgát azoknak, akik nemzetben és nemzeti szuverenitásban gondolkodnak. Olyan „birodalmi törekvések vannak kibontakozóban, amelyek felapróznák, atomizálnák közösségeinket, hogy saját céljukra használjanak bennünket”.

Nem ismeretlen ez a magyar nemzet számára, megtapasztalták ezt őseink 1848-ban és 1956-ban; a székelyek a madéfalvi veszedelem idején is – jegyezte meg.

Az államtitkár meglátása szerint ma ezeket az emberpróbaló időket úgy tudjuk átvészelni, ha „összetartozásunkat közel őrizzük a szívünkhöz”. Ne engedjük, hogy éket verjenek magyar és magyar közé – kérte, hangsúlyozva, évezrednyi bizonyítékunk van arra, hogy összetartásunk ki fogja állni az idők próbaját.

Birodalmak jöttek és mentek, de a magyarság megmaradt minden viharban, mert „egységes, összetartó” tudott maradni – tette hozzá Nacsa Lőrinc. (MTI)