Társadalmi forradalom és az irodalom címmel szervezett tudományos tanácskozást a budapesti ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet és az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék szeptember 17-én és 18-án a Magyar Tudományos Akadémia és a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia bilaterális projektje keretében.

A rendezvény helyszíne az újvidéki Bölcsészettudományi Kar lett volna, de a tervezettel ellentétben végül az online térben valósult meg.

Az előadások a társadalmi átalakulások irodalmi vonatkozásait a legkülönfélébb perspektívákból világították meg. Szénási Zoltán és Major Ágnes Babits Mihály műveiben vizsgálta a történelmi események irodalmi reprezentációját, Káli Anita pedig Móricz Zsigmond Tükör című naplókötetének az első világháborús és forradalmi eseményeit térképezte fel. Kappanyos András az 1934-es moszkvai írókongresszus máig ható tanulságait összegezte. Novák Anikó a gerilla alakjáról és Che Guevaráról beszélt Tolnai Ottó művészetének tükrében. Horváth Futó Hargita az 1985-ben megjelent Aranyfonál című szavalóvers-antológiában elemezte a hatalmi reprezentáció és a propaganda eszközeit. Boka László a 89-es romániai forradalom sokrétű szépirodalmi feldolgozásait értelmezte. Földes Györgyi a Tanácsköztársaság utáni bécsi korszakot Barta Sándor és Újvári Erzsi avantgárd művészek tevékenységén keresztül mutatta be. Toldi Éva az emigráns és forradalmár személyiségének jellegét és megjelenésmódját vizsgálta Sinkó Ervin Áron szerelme című kisregényében, Utasi Csilla pedig Sinkó Ervin 1939 és 1942 közötti háborús naplóját kutatta. Ispánovics Csapó Julianna Fekete István Zsellérek című regényének forradalmi vonatkozásairól adott elő. Visy Beatrix az átmeneti korszakok, történelmi fordulatok ábrázolására koncentrált Tompa Andrea regényeiben. Bence Erika Szilasi László Tavaszi hadjárat című regénye kapcsán beszélt a valóság és fikció viszonyáról, a legendásodás jelenségéről. Kocsis Lenke a magyar irodalom verses regényeinek forradalmi reflexióiról értekezett, Deczki Sarolta pedig kortárs krimikben azonosította a menekültválság nyomait. Tóth Ágota a 21. századi forradalom lehetőségeit vizsgálta és állította párhuzamba Bartók Imre regénytrilógiájának erőszakábrázolásával.

A több évtizedes konferenciasorozat jövőre a kulturális forradalmak és az irodalom összefüggéseinek feltárásával folytatódik.