Kishegyesen idén is a könyvtárban szervezték meg a Hegyesi LITERAtúra elnevezésű irodalmi rendezvényt. Délelőtt megtartották az Aranyeső Vers- és Prózamondó Versenyt. Délután megkoszorúzták a könyvtár falán található Csépe Imre emléktáblát, majd a 95 évvel ezelőtt született Németh Istvánra, a falu szülöttére emlékeztek.

A könyvtár falán található emléktáblát elsőként Németh István írótársa, Vigh Rudolf koszorúzta meg, majd az önkormányzat és az MNT képviselői is elhelyezték koszorúikat.

A színházterem előcsarnokában egy kiállítást nyitottak meg, ami Németh Istvánt ábrázoló fotókból, képekből és karikatúrákból, illetve a személyes tárgyaiból, díjaiból állt össze.

A könyvtár rendezvénytermében folytatódott az esemény, ahol a Topolyai Alapfokú Zeneiskola kishegyesi tagozatának diákjai és az Aranyeső Vers- és Prózamondó Verseny díjazottjai is bemutatkoztak.

Bordás Győző, az egykori munkatárs és barát emlékezett Németh Istvánra, majd pedig dr. Szőke Anna is méltatta munkásságát. A vajdasági magyar irodalom kiemelkedő novellistája a Magyar Szó napilap újságírójaként is maradandót alkotott. Kishegyeseről Újvidékre költözött 25 éves korában, de rendszeresen visszajárt, mindig is hegyesinek vallotta magát, alkotásaiban is tükröződik ez a szemlélet.

Dr. Szőke Anna elmondta: „Németh István írásai fájdalmasan gyönyörűek és igazak, hitelesek. Ma is aktuálisak. Akárhányszor újraolvassuk ezeket a novellákat, rá kell jönnünk, hogy a világ változott, de az örök érvényű emberi igazságok soha nem változnak meg. Novelláiban az egyszerű, hétköznapi, szegény, kiszolgáltatott embereket, sorsukat mutatja be. A társadalomrajz kitűnő művelője volt Németh István, akinek addig lesznek aktuálisak alkotásai, míg lesznek magyarul beszélők ezen a vidéken.

Dr. Szőke Anna elmondta továbbá, hogy egy letűnt korszak képe köszön vissza az író műveiből, amit nem árt megismerni, hogy értékelni tudjuk a jelent. Hősei belső világáról nem ír, hanem azt szavaikon és tetteiken keresztül érzékelteti az alkotásaiban.

A rendezvényen jelen voltak az író fiai, Zoltán és Gábor, valamint menye és unokái.

Németh István Kishegyesen született 1930. augusztus 18-án, és 2019. szeptember 30-án hunyt el. Az elemi iskolát és az algimnáziumot szülőhelyén és Topolyán végezte, Szabadkán járt építészeti középiskolába. Egy ideig tisztviselőként dolgozott Kishegyesen, 1955 és 1965 között pedig az Ifjúság munkatársa, majd 1965-től 1989-ig a Magyar Szó riportere volt. A Parasztkirályság című novelláskötete 1954-ben jelent meg, azt követően számos elbeszélés- és riportkötete, ifjúsági regénye, publicisztikai válogatáskötete jelent meg.

Kishegyes díszpolgári címét 2009-ben kapta meg. Kiemelkedő munkásságát több díjjal ismerték el: a Magyar Szó tárcapályázatának II. díja (1951), Neven-díj (1971 és 1974), Híd Irodalmi Díj (1972, 1985, 1996), Szirmai Károly Irodalmi Díj (1976, 2000), Szenteleky Kornél Irodalmi Díj (1986), Üzenet-díj (1989), Pro Literatura-díj (2001), Magyar Életfa Díj, MUOSZ Aranytoll-díja, Napleány-díj (2009), Táncsics Mihály-díj (2012).