Nagyjából fél éve a közvélemény-kutató intézetek többsége masszív Tisza-előnyt mér és erre alapozva elsöprő, akár alkotmányozó többséget is elérő Tisza-győzelmet prognosztizál 2026 áprilisára. Az egyes kutatások megalapozottságát (ideértve az ellenkező előjelű tendenciát kirajzolókét is) nem áll módomban megkérdőjelezni. Azonban mielőtt bárki a kutatásoktól egy „rendszerváltó” hangulat hatása alá kerülne, érdemes volna szakítani az „aranyhal-memóriával” és végig követni ugyanezeknek a műhelyeknek – tehát a Závecz, a Publicus, a Republikon, a Medián és 2021-ben az IDEA – a 2018-as és a 2022-es választások előtti hasonló időszakban a teljes népességre vetített számait.

A 2018-as választásokon még nem volt egységes ellenzéki lista, azonban egyrészt már 2017-ben is készült olyan felmérés, amely a 2021-re egyesült ellenzék hipotetikus közös listáját is mérte és a választás éjszakáján megindultak a visszamenőleges okoskodások, amelyek mechanikusan összeadogatták az egyes ellenzéki listákra leadott szavazatokat. Így a 2017-es felmérések esetében én is mechanikusan összeadogatom az előbb-utóbb „összefogás-barát” ellenzéki pártok – a Jobbik, az MSZP-P, az LMP, a DK, MLP a Momentum és az Együtt – számait.

A Závecz 2017 májusában a Fideszt 25%-on, a felsorolt ellenzékieket összesen 39%-on, júliusban a kormányoldalt 24%-on, az ellenzékieket 35%-on, augusztusban a Fideszt 26%-on, az ellenzéki pártokat együttesen 34%-on, szeptemberben a Fideszt 27%-on, az ellenzékieket 35%-on mérte. A Publicus 2017 júniusában a kormánypártokat 26%-on, a Jobbik-MSZP-DK-LMP-Momentum kvintettet egybe számítva 33%-on, júliusban a Fideszt 25%-on, az előbbi ellenzékieket 31%-on, augusztusban a kormányoldalt 24%-on, az ellenzékit 32%-on, szeptemberben a Fideszt 25%-on, az ötösfogatot együttesen újra 32%-on látta. A Republikon 2017 júniusában a Fidesz támogatottságát és a hét ellenzéki pártét – az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP, a Momentum, az MLP és az Együtt – összeszámítva a teljes népességen belül egyaránt 27-27%-on, júliusban a Fideszét 30%-on, a „hetekét” 28%-on, augusztusban a kormányoldalét továbbra is 30%-on, az ellenzékiekét megint 27%-on, szeptemberben a Fideszét 31%-on, az ellenzéki pártokét együttesen 29%-on mérte. A Medián 2017 júliusában a kormánypártoknak 34%-ot, a hét ellenzéki pártnak – a Jobbiknak, az MSZP-nek, a DK-nak, az LMP-nek, a Momentumnak, az MLP-nek és az Együttnek – összegezve 33%-ot, szeptemberben a Fidesznek már 36%-ot, az ellenzékieknek 30%-ot mutatott. A Závecz és a Publicus tehát az adott időszakban masszív ellenzéki fölényt, a Republikon enyhe, a Medián egyértelműbb kormánypárti előnyt mért.

S hogyan köszönt be ehhez képest a valóság 2018 áprilisában? A hivatalos adatok alapján a teljes népességet a listás voksoláson 8.3 millió fő jelentette. Erre vetítve a Fidesz 34%-ot, a külön induló, de fentebb számításba vett ellenzéki pártok együttesen 33%-ot értek el. Pontosan annyit, amennyit a Medián háromnegyed évvel korábban előrejelzett.

A látszólag szoros 2018-as eredmény felpörgette az „összefogás-mantrát”, így 2021 tavaszán nem csak a hat ellenzéki párt (az MSZP, a Jobbik, az LMP, a DK, a Momentum és az elmaradhatatlan P), de a közvéleménykutatók is az előválasztásra és a közös listára készültek. A 2022-es választás nagy kérdése tehát az volt: össze lehet-e mechanikusan adni az ellenzéki pártok támogatottságát? Erre határozott nem lett a válasz, de nézzük előbb, miként állt a két oldal versenye a közvéleménykutatóknál az előválasztási kampány alatt!

A Závecz 2021 májusában a Fideszt 39%-on, az ellenzéki összefogást 40%-on, júniusban a Fideszt 37%-on, az ellenzéket 39%-on, augusztusban a kormányoldalt 37%-on, a másikat 39%-on, szeptemberben a kormánypártokat 37%-on, az ellenzékieket 38%-on látta. A Publicus 2021 májusában és októberében egyaránt 29%-on mérte a Fideszt és 38%-on az ellenzéki összefogást. A Republikon 2021 augusztusában a Fidesznek 34%-ot, az Összefogásnak 39%-ot, a Medián 2021 júniusában a Fidesznek 39%-ot, az együtt induló ellenzéknek 33%-ot mutatott. Az IDEA 2021 májusában a Fideszt 35%-on, az ellenzéket 38%-on, júniusban a Fideszt 37%-on, az ellenzéket 40%-on, júliusban a kormányoldalt 36%-on, az ellenzékit 37%-on, augusztusban a kormánypártokat 37%-on, az ellenzéki közös listát 38%-on, szeptemberben a Fideszt 38%-on, az ellenzéket 39%-on mérte. A Publicus és a Republikon tetemes, a Závecz és az IDEA mérsékeltebb ellenzéki, míg a Medián határozott kormánypárti előnyt vetített előre.

Mi történt ehhez képest az „igazság pillanatában”, 2022 április 3-án? A hivatalos adatok alapján a teljes népességet ekkor a listás voksoláson 8.2 millió fő jelentette. Erre vetítve a Fidesz 37%-ot, az ellenzéki összefogás 24%-ot ért el. Az ellenzéki eredmény 9%-kal maradt el a 2018-ban mechanikusan összeadogatott ellenzéki eredménytől. Az összeomlott ellenzéki összefogás helyén tátogó űrt töltötte be 2024-re a Tisza.

A Závecz számai idén: júniusban Fidesz 26%, Tisza 32%, szeptemberben Fidesz 28%, Tisza 33%. A Publicusé: májusban Fidesz 24%, Tisza 30%, júniusban Fidesz 25%, Tisza 31%, augusztusban Fidesz 24%, Tisza 32%, szeptemberben Fidesz 26%, Tisza 32%. A Republikoné: júniusban Fidesz 27%, Tisza 32%, júliusban először Fidesz 25%, Tisza 31%, másodjára Fidesz 25%, Tisza 30%, augusztusban Fidesz 26%, Tisza 30%. A Mediánnál: júniusban Fidesz 28%, Tisza 37%, szeptemberben Fidesz 30%, Tisza 37%. Az IDEA méréseiben: májusban Fidesz 25%, Tisza 34%, augusztusban Fidesz 29%, Tisza 33%, szeptemberben Fidesz 29%, Tisza 35%.

Milyen mintázatot olvashatunk ki ezekből az adatsorokból laikusként? A Závecznél a Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül markánsan alacsonyabb a 2021-esnél, de enyhén magasabb a 2017-esnél, a Tiszáé viszont egyaránt jóval alatta marad az ellenzék 2017-es és 2021-es együttes táboránál. A Publicusnál a Fidesz némileg gyengébben áll, mint 2021-ben, de pont ugyanúgy, mint 2017-ben, miközben a Tisza számai egyértelműbben alacsonyabbak a 2021-es ellenzéki támogatottságnál és megegyeznek a 2017-es együttes ellenzéki jövendölésnél. A Republikonnál a Fidesz jóval gyengébben áll a 2021-es és némileg rosszabbul a 2017-es önmagánál, a Tisza pedig jóval elmarad az egyetlen számításba vett 2021-es ellenzéki teljes népességen belüli adattól, de meghaladja a 2017-es ellenzéki tábornagyságot. A Mediánnál a Fidesz jelentősen elmarad a 2017-es és a 2021-es támogatottságától, a Tisza viszont érdemben jobban áll a 2017-es és a 2021-es ellenzéki képleteknél. Az IDEA számsoraiban a Fidesz szignifikánsabban kisebb táborral rendelkezik, mint 2021-ben, a Tisza azonban szinte ugyanilyen arányban alatta marad a 2021-es összefogásos ellenzéki támogatottságnál. S akkor most a kitartóan kormánypárti előnyt publikáló intézetekről nem is szóltunk.

Mi következik ebből?

Induljunk ki abból, hogy a választási részvétel legutóbb nem érte el az 5.7 milliót, a 70%-ot és az elmúlt harminchat év tapasztalatai alapján nincs okunk feltételezni, hogy 2026-ban a 72%-ot és a 6 milliót meghaladja. Az öt, 2025-ben kitartóan Tisza-előnyt mérő intézet adatai alapján tehát a Fidesz szavazótábora most egészen bizonyosan kisebb, mint négy éve, de egyáltalán nem biztos, hogy alacsonyabb a támogatottsága, mint nyolc éve. Mindeközben és ugyanezek alapján, a Tisza biztosan rosszabbul áll, mint négy éve az ellenzék legoptimistább számai és egyáltalán nem biztos, hogy eléri a 2017-es összesített ellenzéki táborméretet.

Arra, hogy ezek után a 2026-os eredmény hogyan fog viszonyulni a 2018-as és a 2022-es végső számokhoz, én ma nem kötnék fogadásokat.