A kultúra összetartja a nemzetet, ezért átível a határokon – hangsúlyozta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szombat este Kolozsváron, a Magyar menyegző című film bemutatóján.

Kolozsvár Janovics Jenőnek köszönhetően a magyar filmgyártás bölcsője, a Magyar menyegző pedig hazatért Kolozsvárra – emelte ki a miniszter.

A részben Kalotaszegen forgatott, Káel Csaba rendezte filmet a tallinni világpremier után szombat este ősbemutató keretében mutatták be a Kolozsvári Magyar Operában a filmben közreműködőknek. Közülük sokan népviseletben érkeztek a bemutatóra – írja az MTI.

Gulyás Gergely ünnepi beszédében különös örömnek nevezte, hogy magyar film ősbemutatóját tartják Kolozsváron. Rámutatott: a 21. század filmiparában egyre ritkább, ezért egyre értékesebb, ha olyan filmek születnek, melyekről úgy érezhetjük, velünk is megtörténhetett volna.

Ami rólunk szól, a minket körülvevő világot ábrázolja, a mi kultúránkat örökíti meg, a mi történelmünket őrzi, a mi hitünkben gyökeredzik, amit rólunk forgatnak. A magyar menyegző egy ilyen film – húzta alá.

Felidézte, hogy a táncházmozgalom alapítói előtt tisztelgő alkotás „egy nemzedékről szól”, mely a határok ellenére, a kommunizmus elhallgatásának idején „mégis felfedezte Erdélyt”. Ecsetelte mindazokat a nehézségeket, melyekkel szembesülniük kellett. Rámutatott: miközben az utakon zötykölődtek, élvezték a népzenét, találkoztak az őket segítő erdélyi magyar emberekkel és „észrevétlenül hazatértek Erdélybe”.

Megértették kik ők, honnan jönnek, és hogy létezik az a dimenzió, sőt az az élet legfontosabb dimenziója, ahol az utunk, nyelvünk, hitünk, kultúránk, könnyű és nehéz álmaink mégiscsak közösek. E nemzedéknek is köszönhető, hogy az egységes magyar nemzet megmaradt közös életünk valóságának – mondta Gulyás Gergely.

Hozzátette: a Kalotaszegen forgott filmet „itthon” kellett bemutatni először, mielőtt „otthon” is vetíteni lehetne.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is arról beszélt, hogy a közönség olyan magyar filmet nézhet, mely „a mi történetünk, a mi múltunk és a mi identitásunk”.

Felidézte a 80-as éveket, amikor járt táncházban és Kallós Zoltán néprajzkutató vezetésével Kalotaszeget is megismerte. Rámutatott: a táncházmozgalom a szabadságot adta a kommunizmus sötét éveiben, egy csoda volt.

A csoda az volt, hogy miközben a kommunista diktatúra mindent megpróbált betonba önteni, a fákat, a házakat, a magyar identitást próbálta eltüntetni, addig a táncház azt üzente, hogy vannak gyökerek, amelyeket nem lehet kiirtani

– mondta. A táncház ellenálló volt, csak ezt nem hangos tiltakozással tette, hanem élettel, nem kiáltvánnyal, hanem énekkel – fogalmazott.

Aláhúzta: a Magyar menyegző is azt mondja el, hogy „bármi történik körülöttünk, a gyökerek élnek”.

Az a közösség, melynek erős gyökerei vannak, nem fél a jövőtől, mert otthon van a szülőföldjén és a világban.

Káel Csaba rendező csodálatosnak nevezte, hogy a kalotaszegiek, akik számára még élő az örökség, a magyarországiaknak is megmutatják, és segítenek azt továbbadni az utókornak.

Ez a magyarság fennmaradásának a záloga – húzta alá.

Felidézte, hogy Bartók Béla erdélyi népzenei gyűjtőútjai során volt a legboldogabb, míg a 70-es években táncokat gyűjtöttek Erdélyben.

Mi összefogva zenét, táncot, képeket, a viseleteket, és ezt a csodálatos érzést, ezt a szeretetet, ami itt és egész Erdélyben fogad, egy filmmé fogalmazzuk és átadjuk a magyarságnak – mondta.

Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója közölte: az épületben 105 éve tartották magyar film ősbemutatóját, a Janovics Jenő vezette filmgyár utolsó filmjét, a Világrémet. Legismertebb filmje, A tolonc is menyegzővel fejeződött be Torockón, míg Káel Csaba kalotaszegi lakodalmat mutat be. Megköszönte az alkotóknak, hogy a filmmel Erdélyt, Kalotaszeget népszerűsítik világszerte.

Az erdélyi közönség vasttapssal fogadta a produkciót.

A Magyar menyegző a magyar néptánc, népzene erejét és a szerelem örök történetét egyesíti a filmvásznon. Az alkotók célja az volt, hogy egy romantikus történeten keresztül mutassák be a magyar népművészet egyetemes értékeit. A produkció főhajtás a legendás koreográfus, Novák Ferenc „Tata” életműve előtt, aki generációkat inspirált a magyar néptánc megőrzésére és továbbvitelére.

Főszereplői: Törőcsik Franciska és Kovács Tamás, és a táncházmozgalom olyan legendás képviselői is megjelennek benne, mint Sebestyén Márta, Sebő Ferenc, Farkas Zoltán Batyu, Tóth Ildikó Fecske, a Muzsikás Együttes. A filmben a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes művészei is fellépnek.

A film producere és vezető operatőre Lajos Tamás, koreográfusa Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor, zenekarvezető Pál István Szalonna. Látványtervezője Szendrényi Éva, jelmeztervezője Vavrinecz Krisztina, vágója Makk Lili.