Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz szövegét. Az emléknap célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar kultúra értékeire és a nemzeti örökség sokszínűségére.

Kölcsey Ferenc 1815-től Szatmárcsekén élt, és a bécsi udvar alkotmányt korlátozó intézkedéseinek időszakában, 1823 januárjában írta meg hazafias lírájának legismertebb művét. A költemény kéziratát január 22-én tisztázta le. A Himnusz először 1829-ben jelent meg Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában, akkor még a „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül; ez az alcím 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében került a mű mellé.

A költő verseit külön lapokra írta, kéziratcsomagokban gyűjtötte össze. A Himnuszt tartalmazó csomag az 1830-as évek végén eltűnt, és több mint száz évig lappangott, mígnem 1946-ban az Országos Széchényi Könyvtár birtokába került. A tintamarás miatt megsérült kézirat két lapon maradt fenn.

A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. A zeneművet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, Erkel vezényletével. Szélesebb közönség előtt augusztus 10-én hangzott el először az Óbudai Hajógyárban, a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen pedig 1848. augusztus 20-án csendült fel. A szabadságharc leverését követő időszakban – fokozatosan és szinte közmegegyezéses alapon – a Himnusz vált a magyarság nemzeti imádságává.

A Himnusz jogi értelemben csak az 1989. évi XXXI. törvénnyel került be a nemzeti jelképek sorába, amely az 1949-es alkotmány alapvető módosítását is jelentette. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény szintén rögzíti, hogy Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

A magyar kultúra napjának megtartását ifjabb Fasang Árpád zongoraművész kezdeményezte 1985-ben. Megfogalmazása szerint ez az ünnep alkalmat ad arra, hogy az ezeréves örökségre támaszkodva tudatosítsuk kulturális értékeinket, amelyek tartást adhatnak, és a jelen kihívásaira is választ kínálhatnak. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988 végén döntött az emléknap bevezetéséről, az első rendezvényeket 1989 januárjában tartották meg. Az Országgyűlés 2022 decemberében hivatalosan is január 22-ét nyilvánította a magyar kultúra napjává.

Az ünnep alkalmából Magyarországon, a határokon túl és a világ számos pontján rendeznek megemlékezéseket. Kiállítások, koncertek, könyvbemutatók, irodalmi estek és színházi előadások idézik fel és éltetik tovább a magyar kultúra értékeit.