Kultúra
Jegyzet: A virágzó barackfáknak

A mai hírekben olvasom (mennyivel jobbak azok a napok, amikor az ember nem olvas napilapot), szóval a mai hírekben első helyen szerepel, hogy az egyik vajdasági magyar párt az Újvidéki Színházban tartotta a választási kampányát. Helyes, mondom magamban.

Némileg persze érintett vagyok a dologban: ebben a színházban kellett volna bemutatni idén ősszel az egyik drámámat (Keszég László rendezésében). Mivel azonban az említett párt nemrég egy új igazgatót helyezett a színház igazgatói székébe, és mivel ennek az igazgatóváltásnak a furcsaságait néhány, egyébként nagyon kevés barátommal (pl. Végel Lászlóval) együtt magam is szóvá tettem, ezért teljesen érthető, hogy az Újvidéki Színházban nemkívánatos alak lettem. Mi sem természetesebb ennél. (Végel Lászlónak nagyobb szerencséje volt: a Neoplanta alapján született előadás még átcsúszott valahogy a résen - és milyen jó, hogy így alakult, mert az elmúlt évek egyik legjobb színházi előadása lett, nem csak tartományi, nem is csak országos szinten.)

Az említett vajdasági magyar párttal egyébként semmi bajom nincsen: nem rosszabb, igaz, nem is jobb a többi balkáni pártnál. És azzal sincs bajom, hogy az íróknak nincs helyük a színházban. Tulajdonképpen úgy gondolom, hogy a rendezők is feleslegesek, a dramaturgok meg pláne. De ami engem illet, igazán el tudom képzelni a színházat színészek nélkül is, sőt néha szerintem is sokkal jobb lenne, ha nem akadékoskodnának folyton az ostobaságaikkal meg a primadonnáskodásaikkal.

Tehát még egyszer mondom, hogy teljesen érthető legyen: nagyon helyes, hogy az Újvidéki Színházban választási kampányokat, pártkonferenciákat, pártkongresszusokat, tisztújító közgyűléseket tartanak. Elvégre, aki a széket adja, teljes joggal kérheti, hogy mi legyen és mi ne legyen a műsor. Elismerem, hogy így van - és ezt a helyzetet elfogadom. A drámámat pedig ma este nyolckor felolvasom az erdő szélén, a szántók határában, a fűszálaknak, a rögöknek, a nyíló rügyeknek, és külön tisztelettel a már teljes pompájukban virágzó barackfáknak.

Danyi Zoltán (danyizoltan.wordpress.com)

Kapcsolódó link:

A valós állítások virágzásáért

Venczel Valentin válasza Danyi Zoltán jegyzetére

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Elhunyt Nino Cerruti divattervező - illusztráció
2022. JANUÁR 15.
[ 22:09 ]
A nagybecskereki Petőfi MME-ben, a Találkozások az Úri utcában sorozat mai alkalmával a régi karácsonyokat és a szilvesztereket, az újévvárásokat idézték fel. E két jeles ünnep a polgári szokáskultúrában nagy jelentőséggel bír, és Németh Ferenc művelődéstörténész nagy előszeretettel kutatott e témában, ezt...
2022. JANUÁR 14.
[ 22:34 ]
Elhunyt a posztmodern mesterének tartott Ricardo Bofill spanyol sztárépítész 82 éves korában Barcelonában pénteken. Rendkívül innovatív, látnoki alkotóként lett közismert világszerte, aki folyamatosan megkérdőjelezte az építészetben uralkodó aktuális gondolkodást és divatot. 1963-ban irodáját egyfajta...
2022. JANUÁR 14.
[ 19:22 ]
Kicsik és nagyok egyaránt szeretik a keresztrejtvényeket. Jót szórakozunk a megfejtésükkel, s közben a tudásunk is bővül, de a logikánkat is fejlesztjük. Magyarkanizsán téli foglalkozásokat szerveztek a diákoknak, ami pénteken, a szünidő utolsó napján egy bajnoksággal zárult a Cnesa Oktatási és Művelődési...
2022. JANUÁR 14.
[ 14:02 ]
Beolvasás folyamatban