Kultúra
Jegyzet: A virágzó barackfáknak
Betűméret:             

A mai hírekben olvasom (mennyivel jobbak azok a napok, amikor az ember nem olvas napilapot), szóval a mai hírekben első helyen szerepel, hogy az egyik vajdasági magyar párt az Újvidéki Színházban tartotta a választási kampányát. Helyes, mondom magamban.

Némileg persze érintett vagyok a dologban: ebben a színházban kellett volna bemutatni idén ősszel az egyik drámámat (Keszég László rendezésében). Mivel azonban az említett párt nemrég egy új igazgatót helyezett a színház igazgatói székébe, és mivel ennek az igazgatóváltásnak a furcsaságait néhány, egyébként nagyon kevés barátommal (pl. Végel Lászlóval) együtt magam is szóvá tettem, ezért teljesen érthető, hogy az Újvidéki Színházban nemkívánatos alak lettem. Mi sem természetesebb ennél. (Végel Lászlónak nagyobb szerencséje volt: a Neoplanta alapján született előadás még átcsúszott valahogy a résen - és milyen jó, hogy így alakult, mert az elmúlt évek egyik legjobb színházi előadása lett, nem csak tartományi, nem is csak országos szinten.)

Az említett vajdasági magyar párttal egyébként semmi bajom nincsen: nem rosszabb, igaz, nem is jobb a többi balkáni pártnál. És azzal sincs bajom, hogy az íróknak nincs helyük a színházban. Tulajdonképpen úgy gondolom, hogy a rendezők is feleslegesek, a dramaturgok meg pláne. De ami engem illet, igazán el tudom képzelni a színházat színészek nélkül is, sőt néha szerintem is sokkal jobb lenne, ha nem akadékoskodnának folyton az ostobaságaikkal meg a primadonnáskodásaikkal.

Tehát még egyszer mondom, hogy teljesen érthető legyen: nagyon helyes, hogy az Újvidéki Színházban választási kampányokat, pártkonferenciákat, pártkongresszusokat, tisztújító közgyűléseket tartanak. Elvégre, aki a széket adja, teljes joggal kérheti, hogy mi legyen és mi ne legyen a műsor. Elismerem, hogy így van - és ezt a helyzetet elfogadom. A drámámat pedig ma este nyolckor felolvasom az erdő szélén, a szántók határában, a fűszálaknak, a rögöknek, a nyíló rügyeknek, és külön tisztelettel a már teljes pompájukban virágzó barackfáknak.

Danyi Zoltán (danyizoltan.wordpress.com)

Kapcsolódó link:

A valós állítások virágzásáért

Venczel Valentin válasza Danyi Zoltán jegyzetére

Kucsov Boriszé a Pataki-gyűrű - illusztráció
2025. OKTÓBER 29.
[ 23:36 ]
Hetvenéves korában meghalt Björn Andrésen, akit az 1971-es, Halál Velencében című, Thomas Mann regénye alapján készült film tett világhírűvé: az akkor 15 éves Andrésen játszotta Luchino Visconti filmjének főhősét, Tadziót, a gyönyörű fiút, akinek a Dirk Bogarde által játszott idősebb férfi megszállottjává...
2025. OKTÓBER 27.
[ 15:47 ]
Az 56-os Műhely Civil Szervezet és a Szekeres László Alapítvány közös szervezésében kerül sor az Ötvenhat viharában – a Vajdaság és 1956 című magyar dokumentumfilm vetítésére és az azt követő közönségtalálkozóra. Az október 29-én, szerdán 18 órakor kezdődő filmvetítésen Lavro Ferenc újvidéki származású...
2025. OKTÓBER 27.
[ 10:05 ]
Megnyílt a 68. Nemzetközi Belgrádi Könyvvásár. Az eseményen több mint 400 hazai és külföldi kiállító vesz részt 15 országból. Dr. Karikó Katalin Nobel-díjas magyar biokémikus Áttörések – Életem és a tudomány című könyvét népszerűsítette Belgrádban, amely szerb nyelven is megjelent. Elmondta, hogy...
2025. OKTÓBER 26.
[ 13:47 ]
Beolvasás folyamatban
TÁMOGATÓNK
Ministerelnökség | Nemzetpolitikai Államtitkárság - logóBethlen Gábor Alap - logó