Macskaköröm
Macskapcsolat

Nem árulunk zsákbamacskát: ma van a macskák világnapja. Meg kell róla emlékeznünk, egyfelől, mert ez mégis csak a Macskaköröm, másfelől pedig azért, mert, mióta eszemet tudom, mindig volt körülöttem macska. Az én drága “anyukanagymamám”, aki hét gyereket nevelt fel, meg nem vált volna macskáitól, mondván, nem érdekli, hogy fekete vagy fehér amíg megfogják az egeret. Ezt a mondást Teng Hsziao-ping kínai politikusnak tulajdonítják ugyan, pedig nagy valószínűséggel nem ismerték egymást a nagyanyámmal, aki viszont roppant gyakorlatias asszony volt és mindig tudta, mit beszél.

Én már sokkal bonyolultabb kapcsolatot ápoltam/ápolok velük, ugyanakkor, azt hiszem, sokat is tanultam tőlük. Nem könnyű elnyerni egy macska bizalmát és barátságát, mert az egy bonyolult érzelmi kapcsolat. “A macska érzelmei teljesen őszinték; az emberi lények mindenféle okoknál fogva elrejthetik érzelmeiket, de a macska sohasem tesz így”, írta Ernest Hemingway, aki a világirodalom egyik legnagyobb macskabolondja volt, birtokán hemzsegtek a macskák. A múzeummá átalakított épület körül ma is élnek a Hemingway cicák, akiknek egy genetikai hiba miatt a közönséges macskákénál több lábujjuk van.

Az emberiség története a macskák története is.

Tudták például, hogy a híres magyar versenyló, Kincsem egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni a Csalogány nevű fekete-fehér nőstény macska jelenléte nélkül? Legendák keringtek arról, hogy milyen kétségbeesetten kereste egy alkalommal Kincsem egész istállószemélyzete a boulogne-i kikötőben elkóborolt macskát.

Micetto XII. Leó pápa macskája volt. A leírások szerint hatalmas, szürkés vörös, fekete csíkos macska volt, mely Raffaello festménye mellett született a Vatikánban. Előszeretettel üldögélt a pápa fehér palástjának egyik redőjén, míg a gazdája nagyköveti audienciákat tartott. Leó pápa 1829-ben bekövetkezett halála után a macskát annak legnagyobb csodálója, Chateaubriand francia író-diplomata örökölte, aki ez időben nagykövet volt Rómában.

Muezza viszont Mohamed próféta macskája volt. A legenda szerint egyszer a macska Mohamed ruhájának ujján aludt; amikor a próféta fel akart kelni, hogy imádkozzon, ahelyett, hogy a macskát felzavarta volna, inkább levágta a ruha ujját. Később Mohamed kijelölt a macska számára egy helyet a Paradicsomban, továbbá háromszor megcirógatta a macska hátát, hogy annak kilenc élete legyen és mindig a talpára essen.

Ha jobban belegondolok, az én macskám mindezeket ötvözi. Esténként tűvé teszem érte a házat, mert ha bent marad, éjnek idején óriási patáliát csap, dörömböl az ajtón, majd a kiszemelt áldozat, aki hunyorogva indul az ajtó felé, hogy kiengedje, roppant meglepődik, amikor kiderül, hogy a hölgy csak játszani, mondanám, cicázni szeretne. Kimenni a világért sem.

Nagy macskarajongó hírében állt Freddie Mercury, Curt Cobain és John Lennon. Minden híres művész mögött áll egy macska, mondhatnánk. Alison Nastasi Művészek és macskáik című könyvében dokumentálta félszáz világhírű művész történetét.

De miért is bolondulnak ennyire a macskákért a művészek? Szinte mindegyikükre egyszerre volt jellemző az éleslátás, a kritikus gondolkodás, a szabadság szeretete és a nyitottság. Egy ilyen típusú ember számára pedig egy macska igazi gyújtógyertya lehet! A különc művésznek, Andy Warholnak állítólag 25 macskája volt, mindet Samnek hívták. A történet szerint minden egy Hester nevű sziámi macskával kezdődött, amit Gloria Swanson színésznőtől kapott. Hester pedig legalább huszonöt kismacskával gyarapította a Warhol-háztartást. A művészt mindez annyira inspirálta, hogy készített róluk egy képeskönyvet 25 macska, akiket mind Samnak hívtak, és egy kék macska címmel.

A híres osztrák festő, Gustav Klimt műterme macskákkal és nőkkel volt tele. Állítólag a macskákkal mindig türelmes és gyengéd volt. Kedvencét Katzénak, azaz macskának nevezte el. De ha már a különc művészeknél tartunk, ne hagyjuk ki a sorból Picassót sem, akinek hosszú életében ugyancsak fontos szerep jutott a macskáknak. Nekik jutott az a gyengédség, amiből a szerelmeinek sosem, vagy nagyon ritkán.

„A macskák és a kutyák az otthonomban kivételezett helyzetben vannak: sokkal inkább a ház urai, mint én magam. Ahogyan fekszenek, pózolnak az udvaron, az sokszor több örömet ad, mint maga a ház, amiben élünk. A magabiztos pózok, amiket felvesznek, azt üzenik nekem, hogy: Ez az én területem, ez pedig valahogy mindig megmosolyogtat”, írja az egyik legnagyobb kortárs művész, politikai aktivista Ai Vej-Vej, aki műtermében több mint negyven macskának ad otthont.

Na most ezek után mit mondjak házunk ékéről, az önfejű és sértődékeny fekete macskáról, aki feltehetően egy sziámi és egy perzsa keverék önfeledt perceinek sikeres eredménye. Háklis, uralja a terepet (értsd: az egész házat), finnyás, alkalmanként utálatos, ugyanakkor kedves, ragaszkodó (jó, azt mondják, érdekből teszi), vicces, s aki, ha bármilyen doboz kerül a házba, azonnal elfoglalja azt. Önálló, független és öntörvényű és mégis roppant közel áll a szívünkhöz.

A régi babona úgy tartja, ahol macska van, azt a helyet elkerülik a gonosz erők. Az évek során már abba is beletörődtem, hogy a gonosz nálunk a gondosan összehajtogatott ruhákban lakik. Ha a hiedelem így tartja, biztosan így van.

A magyar nyelv közismerten gazdag. És

ha jobban belegondolunk, igazi macskás nemzet a magyar.

Hiszen ha játszik, flörtöl valakivel, akkor cicázik. Ha rossz kapcsolatot akar jellemezni, azt mondja: kutya-macska barátság. Gyerekkorunkban vendégség alkalmával, olykor büntetés gyanánt, ültettek bennünket macskaasztalhoz. A gyors, felületes tisztálkodás a macskamosdás. Ha másnapos valaki, akkor annak macskajaja van. Ha csúnyán ír, akkor olyan az írása, mint a macskakaparás, s ha emiatti bánatában világgá megy, akkor lehet, hogy macskaköveken halad végig az útja. A törleszkedő, hízelgő emberre mondják, hogy macskatermészetű, a fülsértő, hamis zene a macskazene. Ha pedig most befejezem ezt az eszmefuttatást a Macskakörömben és lehorgonyzok, akkor azt vasmacskával teszem. Meg még egy idézettel. Bálint György író, kritikus, műfordító soraival, aki – mondani sem kell – szerette a macskákat: “Aki nem érti meg csendes dorombolásomat, az nem méltó rá, hogy értelmes, jó ízlésű állatok ragaszkodjanak hozzá. Aki nem tud sokáig hallgatagon egy helyben ülni, az nem érdemli meg a társaságomat. Akinek mindig csak bravúros mutatvány kell, aki nem éri be a természetes mozdulatok egyszerű szépségével, az sohasem szerezheti meg a macska rokonszenvét. Aki mindig valami újat követel, aki folyton a változatosságot, az izgalmat hajszolja, aki nem kedveli a békét, az egyensúlyt, az állandóságot, aki azt hiszi, hogy mindig cselekedetekkel kell bebizonyítania létjogosultságát, aki nem ismeri a tűnődés szépségét, annak sohasem lesz hű macskája. Aki az élet felületes örömeit kergeti, annak a macska hátat fordít. Akit a macskák szeretnek, silány ember nem lehet.”

Náray Éva

A szerző a Vajdaság Ma szerkesztője, rovata, a Macskaköröm, hetente frissül.

Az Ön hozzászólása

500 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Példaképei(n)k - illusztráció
2019. OKTÓBER 29.
[ 12:13 ]
Diplomák, fedezet nélkül - illusztráció
2019. OKTÓBER 10.
[ 18:26 ]
Isten veled, Németh úr! - illusztráció
2019. OKTÓBER 1.
[ 13:26 ]
74 euró - illusztráció
2019. SZEPTEMBER 19.
[ 12:09 ]
A tartományi kormány ajánlást fogalmazott meg a vajdasági helyi önkormányzatok irányába, hogy környezetvédelmi terveikbe iktassanak be olyan intézkedéseket, amelyek eredményeként 2020 végéig teljesen betiltják a műanyag zacskók használatát. Az ajánlás szerint a községeknek szabályozniuk kell a zacskók használatának...
2019. SZEPTEMBER 11.
[ 19:34 ]
Nagyapám, aki a családi történetmesélés szerint három éven keresztül gyalogolt haza Szibériából és amikor Zomborba ért, a család nem ismerte meg. Az egykor hatalmas termetű, bivalyerős kovácsmester 38 kilós volt és nagyanyámnak az orvos azt mondta, nehogy valami “nehéz” ételt adjon neki, mert abba belehal. Nagyapám...
2019. AUGUSZTUS 31.
[ 11:40 ]
Az én generációm áramszüneteken szocializálódott.Tizenéves korunkban megtanultuk, hogy milyen az, amikor naponta 8 órán keresztül nincs áram, nem sokkal később pedig azt is, milyen az, amikor naponta csak 8 órán keresztül van áram. És mivel ezt a “népszokást” főként télvíz idején gyakoroltatta velünk az akkori...
2019. AUGUSZTUS 19.
[ 11:40 ]
Beolvasás folyamatban