A gyújtógyertya a benzines autóknak egy apró és a legtöbbek számára ismeretlen alkatrésze, aminek a jelentőségét csak akkor ismerik fel, amikor valamilyen működési hibájával találkoznak. Ez az egyszerű szerkezet nem kerül vagyonokba, de mivel viszonylag nagy igénybevétellel teszi a dolgát, ha elhanyagoljuk, komoly károk okozójává válhat, amik helyrehozása már jóval költségesebb kihívás.

Mikor és miért szükséges cserélni?

Ez a mozgó alkatrész nélküli gyertya azért felelős, hogy a megfelelő pillanatban kapjon szikrát a levegő és üzemanyag keveréke, ami a motorban történő sűrítési folyamat végén történik optimális esetben. Ahogy látjuk, a gyújtógyertya ugyan elsőre nem tűnik különösebben fontos elemnek, de ha nem működik, az autó sem indul el, hiszen a dugattyúban lévő levegő és üzemanyag csak a gyertya elektródái között létrejött kisüléssel született szikrával tudnak berobbanni. Az elektromos áramot a feszültségkülönbség hozza létre az elektródák között. Amikor a feszültség kellően nagy, az áram szikrát hoz létre, amely meggyújtja a keveréket a hengerben.

Mivel ez a folyamat komoly terhelést jelent erre az apró szerkezetre, mind a hőt, mind a nagyobb nyomást jól kell viselnie. Ezek a körülmények, illetve a működés során fellépő kémiai hatások együttese az, ami miatt célszerű ügyelni az autónként változó, de a gyártó által meghatározott élettartamra.

Videó a gyertyacseréről az autodoc.hu oldalról

Hogyan működik?

Az egész gyújtási rendszernek tehát csak egy, de annál fontosabb eleme a gyújtógyertya. A felépítése a szerepe ellenére nem túl összetett, hiszen áll egy házrészből, a közepén futó elektródákból, illetve az ezek körüli szigetelésekből áll. Utóbbiak alapanyaga porcelán vagy még gyakrabban kerámia, hiszen ezek az anyagok jól viselik a magas hőmérsékletet. A testének az anyaga pedig általában réz vagy acél, és ez felelős a gyertya rögzítéséért és hőelvezetéséért is. A gyújtógyertyákat két elektródával alakítják ki, ezek a testelektróda és a középelektróda.

Ez az egyszerű felépítés tehát egy összetett működési folyamat része, a helyzet pedig tovább bonyolódik azzal, hogy autónként, motoronként más hőtűrő képességű gyertyára van szükség. Az elektródák közötti távolságot az adott motortípusnak megfelelően állítják be, és ez határozza meg a gyújtógyertya hőfokát és a szikravágás nagyságát. Mivel a hengerfejbe becsavarva találjuk meg a gyújtógyertyákat, itt tetten is érhetjük a másik funkcióját, miszerint a keletkezett hőt átvezeti a hengerfejbe. A középelektróda és a testelektróda közti távolság a gyertyahézag, ami egy olyan kifejezés,amivel feltehetően már találkoztunk, ha az autót szervizbe vittük. Ezt hézagmérő lapokkal ellenőrzik, és azért van jelentősége, mert minden egyes motortípus más igényekkel működik. A mérhető érték 0,4 mm-től 1,2 mm-ig alakulhat.

Mikor szükséges cserélni?

A megfelelő működés biztosításához néhány részletre figyelni kell, ezzel biztosíthatjuk a gyújtógyertya minél hosszabb élettartamát. Először is a rendszeres ellenőrzés nélkülözhetetlen, de a nikkeles gyertyák esetében a csere már 30 ezer kilométerenként javasolt, de az irídiumos változat akár 100 ezer kilométert is bír. Gyanút foghatunk, ha nehezen indul a motor, de a megnövekedett üzemanyagfogyasztás is figyelmeztető jel lehet. Cserélni akár mi magunk is tudjuk, de csakis kihűlt állapotában nyúljuk az autóhoz. Szükségünk lesz ehhez egy új gyújtógyertya készletre, hiszen ilyen alkalommal egyszerre cseréljük mindet, egy racsnikulcsra, nyomatékkulcsra, fogóra, valamint egy gyertyakulcsra vagy dugókulcsra, hézagmérőre, valamint dielektromos zsírra.