A nyári időszámítás október 27-én, hajnali három órakor ér véget, amikor az órákat egy órával visszaállítjuk, és ezzel kezdetét veszi a téli időszámítás.

A téli időszámításra minden év október utolsó hétvégéjén, szombatról vasárnapra virradó éjszaka térünk át, míg a nyári időszámításra március utolsó vasárnapján, amikor az órákat egy órával előre állítjuk.

Dr. Dušan Vešović a Tanjugnak elmondta: az emberi szervezet gyakorlatilag 24 órás ritmusban működik, és ennek a ritmusnak a megzavarása egészségügyi hatásokat és bizonyos problémákat is okozhat.

Hozzátette, hogy az óraátállítás miatt az emberek fáradtabbak lehetnek, csökkenhet a koncentrációjuk és a figyelmük, emellett ingadozhat a vérnyomásuk is.

Vešović szerint a fiatalok gyorsabban alkalmazkodnak az óraátállításhoz, mert az ő adaptív mechanizmusaik még nincsenek megterhelve, míg az idősebbek – különösen a krónikus betegségekkel, cukorbetegséggel vagy szív- és érrendszeri problémákkal küzdők – lassabban szoknak hozzá az átálláshoz.

Slobodan Bubnjević fizikus szerint az óraátállítás energiamegtakarítást is eredményez, majd hozzátette, hogy ez a 20. század vívmánya.

Rámutatott: gyakran vitatkoznak az óraátállítás eltörléséről, mivel az észak-európai országok számára ez kevésbé előnyös, mint a dél-európai országok számára, ahol a nappali órák hossza a turizmusból élő országok esetében gazdasági haszonnal is jár.

Európa legtöbb országa és szinte egész Észak-Amerika évente kétszer állítja át az órákat. Ezt a gyakorlatot először Németország vezette be 1916-ban, az első világháború idején, hogy spóroljon a világításhoz használt szénnel, írja az RTV.