Vízkereszt a második legrégibb keresztény ünnep a húsvét után. Ezen a napon zárul a karácsonyi ünnepkör, és kezdődik a farsang. Már a IV. század óta megemlékeznek hármas tartalmáról, azaz Krisztus születéséről és 30 évesen a Jordán folyóban történő megkeresztelkedéséről, a kánai menyegzőn tett első csodatételéről, valamint a háromkirályok látogatásáról. Az egyház, Jézus megkeresztelkedésének emlékére ezen a napon szenteli meg a vizet. A szenteltvíznek az emberek gyógyító és tisztító hatást tulajdonítottak. Ezen a napon hazavihették, és a bölcsőtől a koporsóig fel is használták azt.

A 4. század elejétől kezdődően lett január 6. liturgikus ünneppé, és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton is. A keresztények 312–325 között kezdték ünnepelni mint Jézus Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a Háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepét. Az ünnep görög neve: epifánia.

A keleti egyházakban sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Jézus születése által Isten megjelent a világban. A napkeleti bölcsek által a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre.

Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. századtól kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 25. Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat (Krisztus áldja meg e házat), írja a magyarkurir.hu.

A néphit a kréta és a tömjén megszentelését is ide kapcsolta. A tömjénezés szertartása a napkeleti bölcsek tömjénadományára utalt. Az ajtók krétával történő megjelölésével és a tömjén elégetésével, ill. a vízzel hintéssel vált teljessé a házak és a benne élők megszentelése.

A szentelés egyúttal adománygyűjtést is jelentett a hívektől.

Kána városához kötődik Jézus Krisztus első csodatétele, amikor az esküvőt követő lakodalomban hat korsó vizet borrá változtatott. Farsang idején – a kánai menyegzőre emlékezve – tartották azokat az esküvőket, amelyeket minimum három napos lakodalmak követtek.

Hagyományok az év elejére

A legtöbb néphagyomány a Háromkirályokhoz kötődik. Gáspár, Menyhért és Boldizsár a betlehemi csillagot követve ment Júdeába, hogy hódoljon a zsidók királyának. Mivel hosszú volt az út Betlehemig, sok segítséget igényeltek, így lettek a zarándokok, a turisták, az őket vendégül látó fogadók, csárdák, éttermek, valamint a prémeket, vastag, meleg ruhákat készítő takácsok védőszentjei.

Vízkeresztkor tehát utoljára gyúlnak fel a karácsonyfa fényei, gyertyái. A megmaradt édességeket mindenki szétosztotta, a fát pedig elégették. Egyetlen ág azonban megmaradt, amit a szentkép mögé tettek, ezzel igyekeztek távol tartani a gonoszt a háztól. Ehhez a naphoz tartozik a csillagozás és a háromkirályjárás hagyománya is. Ilyenkor vonultak fel a bibliai királyoknak öltöző emberek. Az alakokat átalában gyerekek öltötték magukra, ahogy betlehemezés idején is. A legfőbb kellék az a bizonyos csillag, amely mutatja az utat Betlehembe.

Január 6-án szokás volt a szentelményeket hazavinni, hiszen a szentelt víznek mindenkire gyógyító hatással bírt. Nagyon sokan használták nagyon sok betegségre. Került belőle a bölcsőre, a halottak koporsójára, valamint a menyasszonyok koszorújára egyaránt. Egy évig tárolták, ami pedig megmaradt a következő év január 6-ára, azt a kútba öntötték, így a víz sosem romlott meg benne.

Étkezési szokások vízkereszt napján

Nem igazán van olyan étel, amelynek kifejezetten az asztalon lenne a helye vízkeresztkor, azonban vannak olyan országok, ahol akadnak hagyományok ezzel kapcsolatban, írja a nepszokasok.hu. Az olaszoknál és a franciáknál külön hagyománya van az ilyenkor készült süteményeknek. A galette des rois például Franciaországban kerül az asztalra ilyenkor. A név jelentése “királyok sütije”, nem véletlen, hogy a háromkirályok ünnepén fogyasztják el.

Magyar nyelvterületen nincsenek ilyen hagyományok, az viszont tény, hogy mivel ilyenkor kezdődik a farsang, így ezt követően egyre többen kezdenek el fánkot sütni otthon. A lekvárral fogyasztott édesség tulajdonképpen bármilyen ízesítésű lehet, hiszen léteznek töltött, mázas és számos egyéb típusú változatok egyaránt.

Január hatodikához azonban ma is élő időjárási megfigyelések kapcsolódnak. Ha ezen a napon csurog az eresz, akkor hosszú tél várható, ám ha havazik, akkor korán kitavaszodik. Ha fúj a szél: jó termés, szerencsés évünk lesz. Ha eső esik, csapadékos lesz a tavasz, ám ha fagy, hosszú tél előtt állunk.