Miközben a Gergely-naptárban január 6-án vízkeresztet ünneplik, a szerb ortodox, avagy a pravoszláv hívők, akik a karácsonyt a Julián-naptár szerint ünneplik, ma tartják a karácsony ünnepét előkészítő karácsony böjtjét, Jézus születésének előestéjét, vagyis a szentestét (Badnji dan).

Ez a nap családi ünnep, amely nevét a badnjakról (tölgyfa vagy ennek az ága) kapta, amit ezen a napon vágnak és gyújtanak meg.

A badnjak hagyományosan fiatal tölgy- vagy cserfából készül, és azt a fát szimbolizálja, amelyet a pásztorok hoztak Józsefnek és Máriának, hogy tüzet rakjanak és felmelegítsék a barlangot, ahol Jézus született, írja a 021.

Badnje veče vagyis szenteste alkalmával az asztalra általában prebranac (babétel), friss vagy szárított hal, valamint más böjti ételek kerülnek.

A Badnji danhoz kapcsolódó népszokások évszázados múltra tekintenek vissza, de sok közülük mára elveszett vagy feledésbe merült. Szenteste éjjelén a pravoszláv hívők virrasztanak, és várják Krisztus születésének pillanatát.

A hagyomány szerint a mai semmit nem szabad kivinni a házból.

A nap folyamán az ortodox templomokban liturgiát tartanak, valamint esti szertartást, amelynek része a badnjak meggyújtása.