Úgy tűnik, szavazni egészséges: bár azt nem lehet állítani, hogy életet menthet, de úgy tűnik, hogy valamilyen viszonylag komoly összefüggés van a szavazati szokások és az elért életkor között, legalábbis erre utal egy frissen megjelent finn kutatás, amelyben azt vizsgálták, hogy hányan voltak életben 2020-ban azok közül, akik 1999-ben elmentek szavazni, és hányan azok közül, akik nem, írja a qubit.hu portál.

Mint kiderült, a különbség jelentős: azoknak a férfiaknak az esetében, akik nem mentek el szavazni, 73 százalékkal nőtt a halál esélye, míg ugyanez az arány a nők esetében 63 százalék volt. Miután nem ok-okozati összefüggésről van szó, a kutatók azt is megpróbálták megfejteni, hogy ez vajon mire vezethető vissza.

Az egyik ok valószínűleg a szavazás szociális természete: társasági esemény, az pedig már korábban kiderült, hogy azok, akik aktívabb társasági életet élnek, jellemzően jobb egészségnek is örvendenek. Az is elképzelhető, hogy akik hajlamosabbak elmenni szavazni, más civil tevékenységekben is részt vesznek – amiről szintén kiderült, hogy jót tesz az embernek. Más oldalról megközelítve pedig elképzelhető több olyan egészségügyi probléma is, ami visszaveti a szavazási hajlandóságot, egyúttal pedig a várható élettartamot is rövidíti.

A kutatók szerint a várható élettartam és a szavazási hajlandóság között olyan erős korreláció mutatkozik, hogy megéri tovább is kutatni a témát – annyi például már kiderült, hogy az iskolai végzettségtől megtisztított eredményeken is megfigyelhető az összefüggés. A kutatók azt is javasolják, hogy az orvosok kérdezzék meg a betegeiket, hogy elmentek-e szavazni (azt ne, hogy kire), ugyanis szerintük a szavazási szokások hirtelen változása már magában is valamilyen egészségügyi probléma tünete lehet.

A kutatók szerint az adatok arra is utalnak, hogy azoknál a csoportoknál, ahol magasabb a mortalitás, a szavazási kedv is alacsonyabb, és bár nem ok-okozati összefüggésről van szó, hosszabb távon az egyenlőtlenség csökkentése a demokrácia állapotán is javíthat majd.