Az Európai Unió figyelmeztetései és a hazai jogvédők tiltakozása ellenére a szerb kormány folytatja a Kínában gyártott, fejlett megfigyelőrendszer fejlesztését. A Szabad Európa Rádió (RSE) által megszerzett bizalmas dokumentumok részletesen feltárják, hogyan bővítik a „Biztonságos Város” projekt alapjául szolgáló, Huawei-technológián alapuló eLTE kommunikációs hálózatot, amely a videomegfigyelő kamerákat, a rendőrségi terminálokat és a Belügyminisztérium (MUP) parancsnoki központjait köti össze.

A projekt 2017-ben indult, miután a MUP és a Huawei stratégiai partnerségi megállapodást írt alá. Eredetileg 1000 kamera telepítését tervezték Belgrádban, ám a hálózat bővítésével ma már több ezer készülék működik országszerte, arcfelismerő szoftverrel kiegészítve – ez pedig jelentős aggályokat keltett adatvédelmi és emberi jogi szervezetek körében. A bővítés során a már meglévő infrastruktúrához további 35 elosztóegységet szereznek be, amelyek akár 3500 új kamera működését is lehetővé teszik – írja a 021 hírportál.

A beszerzés körülményei különösen figyelemre méltók. A „Bizalmas – berendezésrendelés az eLTE rendszer bővítéséhez a Szerb Köztársaságban” című dokumentum a darkweben bukkant fel, miután 2025 júniusában hackertámadás érte az Informatika AD nevű IT-céget, és több mint 1,7 millió irat került nyilvánosságra. Ezek között mintegy 200 a szerb rendőrség beszerzéseire vonatkozott. Az RSE több forrásból is ellenőrizte a dokumentumok hitelességét, amelyek megerősítették: a Huawei volt a fő beszállító, a szerződés részletei pedig jelentős árengedményeket tartalmaztak.

A teljes, adózás előtti beszerzési érték meghaladta a hárommillió dollárt (2,6 millió eurót), ám a végső ár mindössze 1,2 millió dollár (1 millió euró) lett – 57 százalékos kedvezménnyel. Még ennél is feltűnőbb az a csomag, amely a hálózat 3500 új kamerával való bővíthetőségét biztosító szoftvert és hardvert tartalmazza: ennek listaára 1,1 millió dollár, de a végső ár mindössze 71 ezer dollár volt, ami 92 százalékos árengedményt jelent.

A Huawei nem magyarázta meg, miért adott ekkora kedvezményeket, de megfigyelési technológiák szakértői szerint ez hosszú távú stratégiai befektetés lehet a cég részéről. Conor Healy, az IPVM nemzetközi megfigyelési kutatóintézet vezetője úgy véli: „Ez inkább a Szerbiával fenntartott kapcsolat erősítéséről szól, mint pusztán pénzről. A Huawei számára a politikai és gazdasági befolyás kulcsfontosságú.”

A kínai vállalat ugyan magáncégként működik, de a Kínai Kommunista Párt kiemelt nemzeti technológiai partnerként tartja számon. Ugyanakkor több nyugati ország – köztük az Egyesült Államok, Ausztrália és Kanada – nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva korlátozta vagy teljesen betiltotta a Huawei-technológia használatát.

A szerbiai projekt kezdetektől fogva a nyilvánosság kizárásával zajlik. A szerződések bizalmasak, a kamerák pontos száma és helye nem ismert, a jogszabályi háttér pedig hiányos. Az EU és a hazai adatvédelmi hatóság egyaránt figyelmeztetett: a biometrikus adatok – különösen az arcfelismerési rendszerek – használata megfelelő jogi keret nélkül súlyos visszaélésekhez vezethet.

A szerb kormány e figyelmeztetések ellenére tovább mélyíti kapcsolatait Kínával. A „Biztonságos Város” projekt bővítése illeszkedik a két ország közötti infrastrukturális és technológiai együttműködés sorába, amelyben a Peking által biztosított kedvező feltételek nem csupán anyagi előnyöket, hanem hosszú távú politikai befolyást is jelentenek.

A kérdés immár nem csupán az, hogy a rendszer mennyire növeli a közbiztonságot, hanem az is, milyen árat fizet ezért Szerbia a polgári szabadságjogok és a nemzetközi bizalom terén.