A szeptemberi jeles napok közül kiemelkedik Szent Mihály napja. E napot a gazdasági év fordulójaként tartották számon az állattartók, és a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza. A pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja volt.

A népi kalendárium szeptembert Szent Mihály havának nevezi, a 6. századtól ünneplik ezt a napot. Számos népszokás, hiedelem fűződik Mihály napjához, szeptember 29-éhez.

A magyar néphagyományban Szent Mihály áll a haldoklók mellett, ő kíséri át a lelkeket a túlvilágra. Ehhez a hiedelemhez kapcsolódik a Szent Mihály lova elnevezés. A Göncölszekeret eleink Szent Mihály szekerének hívták, a Tejutat pedig Szent Mihály útjának.

Szeptember 29-e őszi évnegyedelő nap, Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba az új pásztorok. A nap az egész magyar nyelvterületen a gazdasági év nevezetes fordulópontjának számított, és a pásztorszerződéseknél nagy szerepet játszott. A pásztorok ilyenkor adtak számot a rájuk bízott jószágokról. A hagyomány szerint Szent György napkor legelőre hajtott állatokat Mihály napján hajtották vissza a falvakba.

A Hortobágy vidékén Mihály nap volt a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. Egyes helyeken e reggel a templom körül gyülekeztek a pásztorok. Majd miután a szentmisén megkapták a pap áldását a munkájukra és a következő gazdasági évre, felkeresték leendő gazdáikat, ahol ünnepi lakoma és áldomás mellett kötötték meg az új szerződéseket. A pásztorok Csíkban ekkor térnek vissza a havasokról, és télire gazdáik gondviselésére bízzák a jószágot.

A juhászok is ilyenkor adják át a juhokat, kapják meg a bérüket, és a többi cselédhez hasonlóan vagy újból elszegődnek a régi gazdához, vagy új gazda után néznek.

Ez a nap a cselédfogadás (ez felfogadást jelent) egyik időpontja is volt. A Szent Mihály-napi cselédfogadásról szól az alábbi csallóközi énekszöveg:

Mikor a szógát fogadják,
Öcsémuramnak szólítják,
De amikor már megkapták,
Csak főtt krumplival táplálják.

Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy ilyenkor költözködjék, azt mondták róla: „No ennek is már szentmihály van”.

Kisfarsang kezdete - lakodalmak, vásárok, szüret

Ez a nap az ún. kisfarsang kezdetét is jelentette, ez volt a lakodalmak őszi időszaka, ami Szent Mihály napjától Katalin napjáig tartott. Ilyenkor kezdődött a szüret, híresek voltak a Mihály-napi vásárok, és a lakodalmak őszi évadját is Borszűrő Szent Mihály nyitotta.

A legény éppen Szent Mihály napján vitte el a jövendőbelijének a jegykendőt, ha még a kisfarsang idején meg akartak esküdni. Ekkor még lehetőség volt arra, hogy a szabadban főzzenek és táncoljanak, esetleg a szabadban felállított asztaloknál étkezzenek, hiszen a kis falusi házak nem voltak alkalmasak a nagy vendégsereg befogadására.

Szent Mihály napjára már megforr a déli szőlőhegyek szőlőinek bora. Ezért hívták a dél-magyarországi területeken Borszűrő Szent Mihály napjának az egyébként a gazdasági év szempontjából mindenhol az országban oly jelentős napot. Ekkortól lehetett szűrni a bort, ekkortól kezdődhettek a lakodalmak.

Sok helyen - elsősorban az Alföldön és Eger környékén - Szent Mihály napja a szüret megkezdésének időpontja. Ennek mindent alárendeltek Eger városában: szünetelt a bíráskodás, a diákok szabadságot kaptak (igaz, szüreti munkájukat mindig elvárták).

Emlékezetesek voltak a szentmihályi vásárok is, amelyeket a nagyobb városokban tartottak. A távolabbi helyekről, akkor még lovaskocsival, vagy ökrös szekérrel mentek a vásárba. Így árultak a vargák, a csizmadiák, a kádárok, a szíjjártók, a szűrszabók stb.

Általában e nappal kezdődött a kukoricatörés, és egyéb őszi munkák. "Áldott a Szent György, átkozott a Szent Mihály!” – sóhajtották ilyenkor már a közelgő nemszeretem napokra gondolva, búcsúzkodván a két jeles dátum között eltelt, mezítlábas nyáridőtől.

A nők számára ez a nap tiltónap is volt. Aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég, tartották. A néphiedelem szerint ezen a napon nem szabad az ágyneműt sem a szabadban szellőztetni.

Időjárással kapcsolatos szólások, közmondások

Sokféle időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály napra vonatkozóan. "Ha Mihálykor dörög az ég, szép lesz az ősz, de kemény a tél", vallották a régiek. Azt is mondták: "Ha Szent Mihály lova deres, behozza a telet!”

Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék nem repültek el eddig a napig, akkor hosszú őszre lehet számítani: "Ha Szent Mihálykor még itt van a fecske, karácsonyig vígan legelhet a kecske". Bácskában úgy tartották: Szent Mihálykor a keleti szél igen komoly telet ígér.

A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét.

Szent Mihály a természeti változások napja

Szent Mihály napján megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak zöme a víz fenekére húzódik.

Az idő hidegebbre fordul, a bánátiak szerint megszakad a fű gyökere. Szeptember 29. után már nem kell a füvet nyírnunk, állítólag ekkortól nem nő a fű, mondják is: "Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehetne kihúzni a füvet.” A palicsiak szerint a hal a víz fenekére húzódik, nincs többé halfogás.