A mesterséges intelligencia fejlődésének valódi mérföldköve nem az lesz, amikor a gépek mindenben túlszárnyalják az embert, hanem amikor a társadalom egyre több döntéshelyzetben a gépi ítéletet fogja megbízhatóbbnak tartani – erről beszélt Huszár Ferenc, a Cambridge-i Egyetem mérnökinformatikus professzora a Qubit 12. Live estjén.

Huszár, aki a világ egyik legidézettebb magyar AI-kutatója, előadásában áttekintette a mesterséges intelligencia fejlődésének elmúlt három évtizedét. Felidézte az első nagy áttörést, amikor az IBM Deep Blue számítógép 1997-ben legyőzte Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot. Ez ugyan technológiai bravúr volt, de – mint fogalmazott – „nem különösebben intelligens algoritmus”, inkább annak a jele, hogy a számítógépek elérték azt a hardveres teljesítményt, amellyel képesek voltak milliónyi lépésvariációt végigszámolni.

A valódi előrelépésre azonban még éveket kellett várni. A 2010-es évek elején a gépek már verhetetlenek voltak sakkban, de egyszerű vizuális vagy mozgásos feladatokat – például a bábuk felismerését és mozgatását – még nem tudtak elvégezni. Ez a helyzet a gépi látás és a robotika fejlődésével változott meg, majd a Google DeepMind 2015-ös AlphaGo programja új szintre emelte a mesterséges intelligencia képességeit.

Huszár szerint a következő nagy áttörést a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) megjelenése hozta el, amelyek lehetővé tették, hogy az AI ne csak egy-egy feladatban legyen hatékony, hanem általános problémamegoldóvá váljon. „Amióta a mesterséges intelligencia érti az emberi nyelvet, egyszerre képes szövegeket, képeket, hangokat vagy akár tudományos adatokat is értelmezni – így egyre közelebb kerül az emberi gondolkodás mintájához” – mondta.

A szakember ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a sokat emlegetett mesterséges általános intelligencia (AGI) fogalma félrevezető lehet. Nem az a kérdés, mikor éri el vagy múlja felül a gép az emberi képességeket minden területen, hanem az, hogy mikor döntünk úgy: egy adott helyzetben jobban megbízunk az AI ítéletében, mint egy emberében.

„Ez lesz az igazi fordulópont – amikor a társadalom elkezdi az emberi ítélőképességnél megbízhatóbbnak tekinteni a mesterséges intelligenciát” – hangsúlyozta Huszár Ferenc, aki szerint a következő évek legnagyobb kérdése nem technológiai, hanem bizalmi természetű lesz.