Az Európai Parlament szerdán elfogadott, nem jogalkotási jelentésében európai uniós szinten egységesen 16 évben határozná meg a közösségimédia-platformok, a videómegosztók és a mesterséges intelligencián alapuló digitális társalkalmazások használatának alsó korhatárát.

A dokumentum szerint a 13 és 16 év közötti fiatalok csak szülői engedéllyel férhetnének hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz, írja az MTI.

A képviselők arra figyelmeztetnek, hogy a kiskorúakat egyre súlyosabb fizikai és mentális egészségügyi kockázatok érik az online térben. Ezért erősebb védelmet sürgetnek az olyan manipulatív digitális gyakorlatokkal szemben, amelyek növelhetik a függőség kialakulásának esélyét, és rontják a gyermekek figyelmi és koncentrációs képességeit.

A jelentés támogatja az Európai Bizottság életkor-ellenőrző alkalmazásra és európai digitális személyazonosságra irányuló fejlesztéseit, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ellenőrzési rendszereknek pontosnak kell lenniük, meg kell őrizniük a kiskorúak magánszféráját, és nem járhatnak indokolatlan adatgyűjtéssel. A testület emlékeztet arra is, hogy a korhatár-ellenőrzés nem mentesíti a platformokat felelősségük alól: szolgáltatásaikat eleve biztonságos, életkornak megfelelő módon kötelesek kialakítani.

Az Európai Parlament határozottabb fellépést vár az Európai Bizottságtól a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet végrehajtásának ellenőrzésében. A képviselők a függőséget okozó online funkciók visszaszorítását, valamint a szabályokat tartósan megszegő platformok akár teljes betiltásának lehetőségét is felvetik.

A javaslat kitér a célzott hirdetések, az influenszer-marketing és más manipulatív technikák korlátozására, továbbá arra, hogy a szerencsejátékszerű elemek a jövőben ne legyenek elérhetők kiskorúak számára. A képviselők sürgetik a mesterséges intelligencia által felvetett etikai és jogi kockázatok kezelését is, különösen a deepfake-tartalmak, az MI-alapú virtuális társak és a megtévesztő, manipulált felvételeket készítő alkalmazások miatt.