Legalább 27 európai utasszállító repülőjáratot érintettek csütörtökön a bombafenyegetések. Több repülőgépnek meg kellett szakítania útját, másokat katonai vadászgépek kísértek a leszállásig. A hatóságok az eddigi ellenőrzések során nem találtak robbanószerkezetet. Egyelőre azt sem sikerült megállapítani, hogy ki áll a több országot érintő, szokatlanul kiterjedt fenyegetéshullám mögött.

A Reuters és az AP beszámolói szerint a csütörtöki események az európai légiközlekedést több ponton is megzavarták. A fenyegetések Írországtól Bulgáriáig számos országot érintettek, és a hét elején történt hasonló incidensek után újabb, kiterjedt riadókhoz vezettek.

Az Aer Lingus Dublinból Rómába tartó járatát a franciaországi Évreux katonai repülőterére irányították át. Az Airbus A320-as fedélzetén 151 utas és hatfős személyzet tartózkodott. A leszállást követően valamennyiüket biztonságba helyezték, a repülőgépet pedig tűzszerészek vizsgálták át.

A finn Finnair Helsinkiből Rómába tartó járatát katonai repülőgépek kísérték. A gép végül biztonságosan leszállt eredeti célállomásán.

Bulgáriában három Ryanair-járat érkezését zavarták meg bombafenyegetések. A Koppenhágából és Madridból érkező gépek Szófiában szálltak le, míg egy Londonból induló járatot Plovdivba irányítottak át.

Hasonló biztonsági intézkedésekre volt szükség Lengyelországban, Olaszországban, Spanyolországban, Romániában és Csehországban is.

A magyar légiközlekedést ugyancsak érintette a fenyegetéshullám. A Wizz Air egyik, Milánóból Bukarestbe tartó járata bombafenyegetést kapott, de rendben leszállt a román fővárosban. A hét elején egy Londonból Szófiába tartó Wizz Air-gépet Budapestre irányítottak át, és egy magyar Gripen vadászgép kísérte.

Az Air Serbia Belgrádból Bukarestbe közlekedő járata is kapott bombafenyegetést. A repülőgép biztonságosan leszállt, az átvizsgálás során pedig nem találtak robbanószerkezetet.

A brit kormány rosszindulatú, hamis fenyegetéseknek nevezte az incidenseket.

A történtek nyomán ismét felmerült a kérdés, hogy az események összefügghetnek-e az Európában az utóbbi időben tapasztalt szabotázsakciókkal és úgynevezett hibrid támadásokkal.

Több európai ország korábban Oroszországot vádolta különféle szabotázsműveletekkel. A mostani repülőjáratokat érintő fenyegetéseket azonban egyetlen hatóság sem hozta bizonyítottan kapcsolatba sem Moszkvával, sem más állammal vagy szervezettel.

A szakértők szerint a fenyegetések mögött politikai indítékok, szervezett csoportok, egyéni elkövetők vagy akár állami hátterű műveletek is állhatnak. A vizsgálatok jelenlegi szakaszában azonban egyik lehetőséget sem sikerült bizonyítani.

A légitársaságoknak minden fenyegetést komolyan kell venniük, mivel már egyetlen valódi robbanószerkezet is súlyos katasztrófát okozhat.

A téves riasztások ugyanakkor jelentős anyagi kárral járnak: a járatok átirányítása, az utasok és poggyászok átvizsgálása, valamint a menetrendek felborulása akár több százezer dolláros többletköltséget is okozhat egy-egy légitársaságnak.

A nyomozás több országban folytatódik.