A Szerb Ortodox Egyház ma ünnepli Szent Györgyöt, a keresztény hit egyik első vértanúját. A Đurđevdan, vagyis György-nap az egyik leggyakoribb családi védőszentünnep a szerbek körében.

A hagyomány szerint Szent György a gyengék, a kiszolgáltatottak és a veszélyben lévők védelmezője. A mai Törökország területén fekvő Kappadókiában született 275 és 280 között, jómódú keresztény családban. Édesapját keresztény hite miatt kivégezték, ezután édesanyjával Palesztinába költözött.

Húszéves korára tribunusi rangig jutott Diocletianus császár szolgálatában. Amikor a császár megkezdte a keresztények üldözését, György nyíltan vállalta keresztény hitét, ami miatt börtönbe vetették és megkínozták. A keresztény hagyomány szerint imádságai révén többször is csodás módon meggyógyult.

A legenda szerint egy halott feltámasztása után sokan felvették a keresztény hitet, köztük a császár felesége, Alexandra is. Diocletianus végül mindkettőjüket halálra ítélte. Alexandra útközben meghalt, Györgyöt pedig 303-ban fejezték le.

A sárkányölő Szent György-ábrázolás a keresztény mitológia egyik legismertebb legendáján alapul, amelyben a sárkány a pogányság jelképe.

A néphagyományban György-naphoz számos szokás kapcsolódik. A hiedelem szerint ezen a napon találkozik a tél és a tavasz. Sok helyen gyógynövényekből font koszorúkat készítenek, amelyeket folyóvízbe dobnak, mert úgy tartják, egészséget és bőséget hoznak.

A népi időjóslás szerint ha György-napon derült az idő, termékeny év várható, ha pedig esik az eső, száraz nyár következik.