Különleges meteorológiai folyamatok együttes hatása vezetett a június végi, Európa-szerte rekordokat döntő hőhullám kialakulásához – derül ki a HungaroMet Zrt. elemzéséből. A szakemberek szerint a rendkívüli forróság nem egyetlen időjárási jelenség következménye volt, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat eredménye.

A tanulmány szerint már június közepén két jelentős forró légtömeg alakult ki: az egyik Nyugat-Szahara, a másik pedig az Arab-félsziget és Irán térsége felett. Mindkét légtömeg nyugat felé indult, azonban az arábiai eredetű gyorsabban haladt, utolérte a nyugat-szaharai forró levegőt, és Nyugat-Afrika fölött egy rendkívül intenzív melegmag jött létre, közölte az MTI.

A folyamatot tovább erősítette egy Marokkó térségében kialakult sekély ciklon, amely június 16-án a szaharai forró levegő egy részét Európa felé terelte. A légtömeg két nappal később elérte az Ibériai-félszigetet, majd fokozatosan észak és kelet felé terjedve megerősítette a Franciaország fölött kialakult anticiklont.

Az intenzív napsugárzás hatására kialakult az úgynevezett hőkupola, amely hosszabb időre csapdába ejtette a forró levegőt, megakadályozva annak lehűlését. Az anticiklon belsejében tovább fokozódott a felmelegedés, miközben a peremterületeken helyenként rövid életű hőzivatarok is kialakultak.

A hőkupola ezt követően fokozatosan terjeszkedett Közép-Európa felé, így a kontinens egyre nagyobb részét érte el a rendkívüli meleg. A száraz levegő és a csaknem zavartalan napsütés tovább erősítette a felmelegedést, ezért számos országban 40 Celsius-fok körüli vagy azt meghaladó hőmérsékleteket mértek.

Az elemzés szerint a hőhullám végén az anticiklon fokozatosan gyengülni kezdett, miközben hűvösebb légtömegek érkeztek Közép-Európa egyes térségeibe. Ez kedvezett a zivatarok kialakulásának, amelyek több helyen mérsékelték ugyan a forróságot, de egyúttal heves időjárási jelenségeket is okoztak.

A HungaroMet arra is rámutatott, hogy a zivatarok sajátos módon helyenként átmenetileg tovább növelhették a hőmérsékletet. A kiszáradó leáramlási zónákban ugyanis a levegő rövid idő alatt jelentősen felmelegedhet, ami hozzájárulhat új hőmérsékleti rekordok kialakulásához.

A szakemberek szerint a június végi hőhullám jól példázza, hogy több, egymást erősítő légköri folyamat egyidejű hatása milyen szélsőséges időjárási helyzeteket idézhet elő Európában.