Magyarország
Kövér László: Ha az EU erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja
Betűméret:             

Ha az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni akkor Ukrajnát - jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Budapesten.

Kövér László a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján az Országházban azt mondta, az Európai Unió jelenleg egy olyan hajó, amely eltérítetten és léket kapva sodródik, de a hajó még menthető.

Kifejtette, a 20. század második felében ez a hajó a legragyogóbb európai politikai terv megvalósulásaként indult útjára, az utóbbi időkben azonban a hajónak "kicserélték a térképeit, átprogramozták az irányító berendezéseit: a nemzeti államok demokratikus együttműködése által megszabott útirány helyett egy birodalmi kikötő felé kezdték el kormányozni".

Hozzátette: az Európai Unió hajótestének szilárdságát a tagállamok szuverenitása adja, a brüsszeli vezetés azonban folyamatosan erodálja azt, miközben "minden sziklának és szembe úszó jéghegynek nekivezeti a hajót". Ezért a koronavírus-járvány, az illegális migráció, az orosz-ukrán háború sorra ütött léket rajta - fogalmazott.

Kövér László azt mondta, hisznek abban, hogy a hajó még menthető, hogy "az Európai Unió számára még elkerülhető a Titanic sorsa".

"Elérhető a változás a kapitányi hídon", az Európai Unió jelenlegi vezetése 2024-ben leváltható, az eltérített hajó még a helyes irányba állítható - közölte.

Hozzátette: ebben a helyreállítási munkában nemcsak a régi tagállamokra, hanem az újakra, a délkelet-európai országokra is szükség lesz. Magyarország hívja és várja a délkelet-európai országokat az Európai Unió tagjainak a sorába, erejéhez mérten a jövőben is minden politikai és szakértői segítséget megad nekik a csatlakozáshoz - jelentette ki. Közölve azt is, Magyarország 2024 második félévében a magyar EU-elnökség alatt tevőlegesen is hozzá tud járulni csatlakozási ügyének sikeréhez.

Kövér László kitért arra, hogy van olyan ország a Balkán nyugati részén, amely már 2005 óta tagjelölt, és ez a 2010-es évek eleje óta már a legtöbbjükről elmondható, ezen erőfeszítéseket az uniónak el kellene ismernie.

Fontosnak nevezte azt is, hogy ezek az országok "ne tegyék meg azt a szívességet" a brüsszeli bürokratáknak és a bővítéstől viszolygó egyes nyugati tagállamoknak, hogy késedelemmel hoznak létre szükséges intézményeket, vagy parlamentjük nem tudja gyakorolni az állami vezetőkkel kapcsolatos kinevezési jogköröket.

Közölte, az EU-nak legalább akkora szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak az Európai Unióra.

Szólt arról is, hogy a csatlakozás ügyében két fajta döntési eljárás van: a konkrét csatlakozási feltételek teljesítésétől részlegesen vagy teljesen eltekintő politikai döntés, illetve a csatlakozás minden technikai feltételének teljesítésén alapuló szakmai döntés.

Baj abból lehet - folytatta - , ha ezt a két döntéshozatali módot összekeverik. Elmondta, nem méltányos, ha a csatlakozni akaró országok körében szelektíven alkalmazzák a politikai és szakmai szempontú döntéshozatalt, azaz, ha valakiket úgy akarnak felvenni, hogy politikai alapon mentesítik őket a szakmai kritériumok teljesítése alól, másokat pedig a szakmai kritériumok teljesítése ellenére sem engednek csatlakozni.

Ezt brüsszeli kettős mércének nevezte és azt mondta, a jelek arra utalnak, a keleti partnerség egyes országait politikai alapon akarják beemelni az Európai Unióba, míg a nyugat-balkáni országokat szakmai alapon akarják az Európai Unión kívül tartani.

A politikus szerint ép ésszel fel sem fogható, miért kell egy geopolitikailag ma még rendkívül kockázatos, háborúval sújtott térséggel előre haladni, ugyanakkor nem hozni döntést a belépésről egy geopolitikailag konszolidált térséggel, ahol nincs háború.

Kövér László szerint amennyiben az Európai Unió erősebb akar lenni, akkor a Nyugat-Balkánt integrálja, ha gyengébb akar lenni akkor Ukrajnát.

Közölte, a brüsszeli döntéshozók jelenlegi csatlakozási politikája nem az EU stabilizálásának, hanem destabilizálásának irányába mutat. Ugyanez a helyzet az illegális migráció, az orosz-ukrán háborúra válaszul szánt szankciós politika, az európai gazdák szisztematikus ellehetetlenítésének szándéka, a háztartásokat és az autóipart egyaránt sújtó klímapolitika vagy "az LMBTQ-rögeszme" erőszakos propagálása esetén, "nem is beszélve a tagállamok szuverenitásának egyre nyíltabb, jogellenes aláásásáról" - mondta.

Bizakodását fejezte ki, hogy a következő évtized megadja arra a választ, kinek áll érdekében az Európai Unió teljes destabilizálása.

Kövér László megemlékezett a közelmúltban elhunyt Pásztor Istvánról, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökéről is. (MTI)

Várhelyi Olivér: Az Európai Bizottság prioritásként kezeli az EU bővítését

A jelenlegi Európai Bizottság a mandátumának kezdete óta azon dolgozik, hogy a bővítés ügye visszakerüljön a legfelső politikai szint napirendjére - fogalmazott Várhelyi Olivér, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa pénteken, Budapesten.

A biztos a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 11. Konferenciáján mondott beszédében kiemelte, "ez a bizottság szolgálatként tekint erre a feladatra, és ez a bizottság szeretne közös sikereket ezen a területen". A cél az, hogy ne a bővítés ténye, hanem annak sebessége legyen a kérdés.

A csatlakozáshoz szükséges reformfolyamatok alapvetően a nemzeti parlamentek hatáskörébe tartoznak - mutatott rá, ezért arra kérte a résztvevőket, hogy támogassák a bővítést gyorsítani hivatott növekedési tervet és segítsenek azt minél gyorsabban végrehajtani.

A nemzeti parlamentek a demokratikus intézményrendszereink alapkövei - mondta. Ezért kulcsszerepet kell játszaniuk és kulcsszerepet is fognak játszani a csatlakozási folyamatban - fogalmazott Várhelyi Olivér.

Megjegyezte: alapelv, hogy hitelesnek kell lennie a csatlakozási folyamatnak, fel kell gyorsítani az intézményi szint mellett a tényleges integrációt is. Kiszámíthatóvá kell tenni a bővítést, azaz "ha van teljesítmény, kell, hogy legyen európai döntés az előrelépésről, kell, hogy legyen döntés a belépésről". Hangsúlyozta: mára sikerült elérni, hogy az Európai Tanácsban tekintsék ezt a kérdést ismét politikai prioritásnak.

"A térséget is aktivizálta ez a munka, de azt is látjuk, hogy sok van még előttünk" - jegyezte meg Várhelyi Olivér, megemlítve, hogy a régió lakosságát sokkal inkább be kell vonni a folyamatba, és válaszolni kell azokra a jogos kritikákra, miért tart ilyen sokáig a bővítés.

Kulcskérdésnek nevezte, "hogyan tekint a régió, és az Európai Unió a tagságra, illetve a tagság ígéretére", hozzátéve, a konferencia résztvevői minden bizonnyal úgy tekintik ezt, "mint a hosszú távú béke, biztonság és prosperitás zálogát".

Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt valóra váltjuk-e, vagy sem - jegyezte meg a biztos. Kiemelte: az EU már lépett a térség legfontosabb gazdasági, szociális kihívásaira választ adó folyamatok felgyorsítása érdekében. Azzal a céllal tette ezt, hogy véglegesen összekapcsolja a Nyugat-Balkánt az unióval: közös gazdasági és beruházási tervet alkotott, hogy 30 milliárd eurót mozgósítva küzdjék le a térség előtt álló legfontosabb kihívásokat.

Várhelyi Olivér szerint "megengedhetetlen", hogy a régió fővárosai között nincs közúti, vasúti összeköttetés, a térségben kevés és szennyező energiaforrás áll rendelkezésre, olyan alapvető adottságok hiányoznak, mint a szélessávú internet.

Kiemelte: a régió nemcsak elfogadta ezt a tervet, hanem "nagyon lelkiismeretesen és óriási lendülettel hajtja végre" azt. Az összes forrás 44 százalékát már fel is használták e célra, amivel az uniós költségvetés végrehajtásának éllovasai.

Látjuk, hogy ha van politikai ajánlat, ha van gazdasági ajánlat a régió számára, akkor a régió ezzel nemcsak hogy tud, nemcsak, hogy akar, de él is - fogalmazott.

Várhelyi Olivér arra is kitért: az Ukrajna elleni orosz agresszió "alapjaiban rengeti meg az egész európi biztonságpolitikai architektúrát", ami ugyanakkor erősítette a tagság iránti igényt, felértékelte a bővítés ügyét.

A biztos Bosznia-Hercegovina kapcsán megemlítette: "mostanra már Európában mindenki kell, hogy tudja, hogy nemcsak a nyugat-balkáni régió vagy az új tagjelölt államok érdeke a bővítés, hanem Európa alapvető érdeke."

Ha Európa nem nyújtja ki a karját most, és nem viszi el azt a békét, biztonságot és stabilitást, amit az Európai Unió megtestesít, akkor közelebb engedi magához a konfliktusokat, közelebb engedi magához a háborút és közelebb engedi magához a válságokat - fogalmazott, kijelentve, "a feladat az, hogy rövidtávon bővítés legyen".

A biztos arról beszélt, az Európai Bizottság álláspontja egyértelmű: nincs szükség intézményi reformokra ahhoz, hogy új államokat fogadjon be az EU. A jelenlegi intézményi keretek megfelelőek arra.

Hozzátette: lehet vitatkozni a működés javításáról, de az nem lehet a bővítés előfeltétele.

Az igazi kérdésnek azt nevezte, hogyan lehet azt elérni, hogy a Nyugat-Balkán gazdaságai és társadalmai elérjék az uniós tagállamok fejlettségi szintjét, és hogy ezek az országok egyenrangú és versenyképes félként vehessenek részt a belső piacban, a nyugatihoz hasonló jólét és szociális háló mellett.

Ennek megteremtését már ma el kell kezdeni - fogalmazott a biztos, annak fontosságát hangsúlyozva, hogy a térség be tudjon kapcsolódni minden olyan folyamatba, amibe már a csatlakozás előtt lehet.

Akkor lehet csak sikeres a nyugat-balkáni régió, ha sokkal többet kereskednek, sokkal többet beszélnek egymással, és sokkal inkább stratégiai szövetségesként tekintenek egymásra - jelentette ki az uniós biztos. (MTI)

Az Ön hozzászólása

1000 leütés maradt még
Eddigi hozzászólások

Nincs hozzászólás. Legyen az első!

Novák Katalin köztársasági elnök több ország vezetőjével is kétoldalú megbeszélést folytatott az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban. Novák Katalin Níkosz Hrisztodulídisz ciprusi elnökkel a demográfiai problémákról és az Európai Uniós források kérdéséről, Pham Minh Chinh vietnámi...
2023. DECEMBER 2.
[ 11:59 ]
A magyar vállalkozók magánsikerei az ország közsikereinek előfeltételei, ezért a kormány nem irigy a vállalkozók tőkéjére, hanem ellenkezőleg, minden vállalkozónak még nagyobb sikereket, még nagyobb üzleti hasznot és tovább gyarapodó tőkét kíván - mondta a miniszterelnök pénteken, a Vállalkozók és Munkáltatók...
2023. DECEMBER 1.
[ 16:41 ]
A család nem oka, hanem megoldása az éghajlati válságnak, a fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök pénteken az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban. A magyar államfő kiemelte: nem a túlnépesedés a probléma, a jóléti...
2023. DECEMBER 1.
[ 16:36 ]
Beolvasás folyamatban