A Párkány és Esztergom közötti Mária Valéria hídon találkozik egymással Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök vasárnap – írja a Világgazdaság. A találkozóra a híd, amely egyben a magyar–szlovák határ emblematikus építménye felavatásának 130. évfordulójára rendezett háromnapos ünnepi rendezvénysorozat keretében kerül majd sor.
A magyar és szlovák kormányfők mellett az ünnepségen – amelyet a Duna határmenti szakaszának bal- és jobbpartján, Párkányban és Esztergomban is megtartanak – részt vesz Hernádi Ádám, Esztergom város polgármestere és Szabó Eugen, Párkány város polgármestere, akik vasárnap délben tiszteletüket teszik a hídnál, közölte a hirado.hu.
A Világgazdaság kiemeli, hogy a Mária Valéria híd 130 éves múltja egyben a túlélés és az újjászületés története is.
A híd – amely már a maga korában is mérnöki bravúrnak számított – 1895. szeptember 28-án nyílt meg ünnepélyes keretek között, a maga 500 méteres szerkezetével ez volt a egyik legnagyobb acélhídja.
A XX. század apokaliptikus vérzivatarai idején szenvedte el a Mária Valéria híd történetének legsötétebb fejezeteit.
Az I. világháború után a Kárpát-medencében kialakult fejetlenség idején, 1919. július 22-én – alig két héttel a Tanácsköztársaság bukása előtt – a csehszlovák fegyveres erők felrobbantották a híd északi, párkányi oldalát. A robbantásban a szerkezet megrongálódott, de nem semmisült meg, a keletkezett hasadékot gyalogoshíddal pótolták.
A Horthy-korszak első éveiben kezdődött el a híd felújítása és fejlesztése, 1927. május 1-jén pedig az autósforgalom számára is újranyitották. A II. világháború idején már nem ez volt a helyet, 1944-ben a visszavonuló németek december 26-án robbantották fel teljesen a hidat, amelynek ennek nyomait egészen 1999-ig viselte magát Ekkor született kormányközi megállapodás a felújításról, amelyre 19,4 millió euró lett elkülönítve, melyből a hídépítés 12 millió eurót tett ki.
Mindaddig komp kötötte össze a Duna bal és jobbpartját, Párkányt és Esztergomot.
Felmerült, hogy a híd nevét „Barátság” hídra változtatják, ám végül elvetették az ötletet – írja az I Love Dunakanyar. Az építkezés 2000 októberében kezdődött meg, az új híd pedig ívesebb lett az előzőnél, és így vasúti forgalom lebonyolítására nem volt alkalmas (akkoriban pedig még a Bős–nagymarosi vízlépcső ügye sem volt tisztázott) – teszik hozzá. 2001. október 11-én került sor a híd ünnepélyes átadójára Mikulás Dzurinda szlovák, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Günter Verheugen EU-bővítési biztos részvételével.
Azóta – írja a Világgazdaság, az eredeti, 19. századi átadó évfordulóján tartják az esztergomiak és a párkányiak a Hídünnepet, amely fontos szerepet játszik a baráti kapcsolatok erősítésében, valamint a szomszédos nemzetek közös identitástudatának ápolásában.




